Iméon - A kezdetek - Belecsapunk

Már majdnem egy hét telt el az utolsó találkozásunk óta. Vagy én dolgoztam, vagy ő, de soha nem voltunk egyszerre szabadok. De egész idő alatt ő járt az eszembe, és hogy miket fogunk még csinálni. Próbáltam kicsit felkészülni, hogy ne tűnjek olyan rutintalannak és azért azt is tudni akartam, hogy amit csinálunk az mennyire biztonságos. Kikupálódtam kissé a kötözési technikákból, legalább alapszinten, hogy a következő alkalommal valahogy ki is nézzen és ne maradjon napokra véraláfutásos a csuklója és a bokája. Meg ami még jönni fog... Azt is kitaláltam, hogy azért hiányzik pár dolog, de gondoltam, hogy majd együtt megvesszük azokat valamelyik “férfias” boltban. (Elvégre az 50 árnyalatban is ott szerzik be a dolgokat, csak abban még a nőt is... )   Neki nem mondtam semmi, csak hogy találkozzunk a metró végállomásánál onnan kocsival megyünk.
Mire találtam parkolóhelyet és odaértem a metró kijáratához, ő már ott volt. Lábait rakosgatva nézelődött, láthatóan fázott egy kicsit. Mindig kissé alul volt öltözve, bár most nadrág volt rajta azért, a hideghez képest elég vékonyka. Felül ¾-es, éppeg hogy a fenekét takaró kabát és térdig érő csizma volt rajta. Amikor meglátott, odafutott hozzám és a nyakamba ugrott.
– Már úgy vártalak! Nagyon hiányoztál! – szakadt ki belőle. Ma mit csinálunk? – kérdezte máris, meg sem várva az előző mondataira a válaszomat és közben nagyon huncutul nézett.
– Én is vártam már, hogy veled lehessek. Miért mi csináljunk? Itt te vagy a nagy tapasztalattal bíró profi. Tényleg, miket is csináltál még, amikről még nem tudok?
Ártatlanul nézett rám: Nem tudom miről beszélsz – majd szégyenlősen elmosolyodott.
– De mindegy is, majd máskor, intimebb környezetben megbeszéljük – mondtam, mert valami kezdett körvonalazódni a fejemben.
– Milyen heted volt?
– Szar. Miért mit vártál? De minden szabadidőmben rád gondoltam és faltam a könyvedet. Már majdnem kiolvastam. Nagyon izgató... Majd kis szünet után sokat sejtetően hozzátette: René.
Felhúztam a szemöldökömet. Ezek szerint tényleg tetszik neki. Gondolkozzunk csak! Ha O történetét akar játszani, hát rajtam ne múljon.
– Ha én René, akkor te vagy O. Viszont akkor elfelejtetted az öltözködési szabályokat.
-??  
– A fenekednek és a mellednek könnyen elérhetőnek kell lennie.
– Jó, de hideg van, csak nem lehetek szoknyában bugyi és harisnyanadrág nélkül!