Tényleg más

Az előzményekkel kezdem, hogy érthetőbb legyen, hogy mi, és hogyan jöhetett össze.

Nagyon szegény családba hozott a gólya. Apukám a cukorgyárban rakodó volt, anyukám ugyan ott takarítónő. Kemény munkájuk eredménye egy másfél szobás panellakás, és mi ketten a nővéremmel. Kati 2 évvel idősebb nálam. A félszoba olyan pici volt, hogy úgy tudtak bezsúfolni egy ruhás szekrényt, és két pici íróasztalt, hogy az ágyaink össze voltak tolva. Ez még jó is volt, hiszen így tudtunk hancúrozni még villanyoltás után is, de viharban, vagy ha szomorú volt valamelyikünk, össze tudtunk bújni. Más lett így a testvéri viszony, hiszen barátnők, sorstársak és sokszor cinkostársak lettünk. Tabu, az nem volt köztünk. Mindig mindent megbeszéltünk, kezdve az ovis szerelmemtől. Én voltam a vehemensebb, bátrabb és kezdeményezőbb, a balhékba keveredő, míg a nővérem a szerény, visszafogottan háttérbe húzódó egyéniség. Testalkatunk szerencsére hasonló volt a közös géneknek köszönhetően – bár én hajlamos lettem volna a hízásra, de a vadságom, örökmozgásom visszatartotta a testsúly gyarapodását – egy ruhatárunk volt. Másoknak fura lett volna a közös fehérneműk, ruhák, cipők, kiegészítők. Néha voltak egy-egy buli előtt, hogy ki mit vesz fel, de hajba menő veszekedés soha. Általában Kati engedett, hisz én merészebben öltöztem.  

Az első – valóban komoly – szerelem tizennégy évesen csapott meg. Kati próbált visszafogni, de az a srác vette el a szüzességem, lettem nagylány, és még merészebb, még többre vágyóbb. Tesómnak voltak próbálkozásai, de a végsőkig nem ment el. Szüzen érettségizett le, és kezdett el dolgozni a cukorgyár helyén épült logisztikai központban irodai raktárosként. Én abban az időben jöttem össze a jelenlegi férjemmel, aki pont abban a raktárban volt targoncás, ahol Kati is dolgozott. Ő egy buliba elhozta a barátját, aki ott volt informatikus. Végre nővéremnek is összejött, túljutott a nagy napon. A gondok ott kezdődtek, hogy nehéz volt egyeztetni a szabad ágyat. Sokszor napközben – míg én suliban voltam – voltak kénytelenek hancúrozni a barátjával a közös ágyunkban, amíg én, vagy anyámék haza nem értek. Sokszor volt melegváltás, éreztem testiségük nedvességét, szagát az ágyneműn. Nem zavart, ez egyfajta pikantériát adott az egésznek. Érettségi után én munka mellett logisztikát tanultam, így azonos cégnél – csak én a fehér háznak nevezett iroda épületben – dolgoztam. Dönteni kellett. Albérletek, vagy céges kölcsönök és egy közös kis ház a kisváros szélén. Ezt szerettük volna, így gyors, közös esküvőt szerveztünk, ahol menyasszonyok és egyben tanúi is voltunk egymásnak.  
A kisház egy régi, hosszanti verandás parasztház volt. Elöl volt a mi szobánk, hátul a nővéreméké, közben a közös tisztaszoba, a konyha és a fürdő. Hiába volt a mondhatni nagy távolság a szobáink között, az éj csendjében minden áthallatszott. Fura volt, hogy az én visszafogott nővérkém milyen vehemenciával szeretkezett, hangosan és odaadóan, minden pillanatát kiélvezve. Férjem, – Laci –, mondta is ilyenkor, – lehet, hogy kicsit szemrehányásként, – hogy Zsolt milyen szerencsés lett Katival, bár én is jó vagyok az ágyban, de nem olyan vad, mint ő. Pont ebből adódott Zsolti mérhetetlen féltékenysége, hiszen hallottuk mit tud az ágyban, csinos is, és más körökben mozog, mint ő. Ha tudta, a beosztását Katiéhoz igazította, de az éjszakai műszakot nem tudta elkerülni. Ilyenkor minden elinduláskor ránk is ránk parancsolt, bár nevetve, de mégis nagyon komolyan.

– Vigyázzatok az én szemem fényére! Reggel pedig első dolga volt a kamerafelvételeket visszanézni. Laci egy alkalommal közben mondta is neki.

– Haver! Ne légy már ilyen féltékeny! Kati valóban jó nő, – mint Csilla is, – de te is, meg én is jó pasik vagyunk. Engedd már el a démont magadból, öld meg a zöldszemű szörnyeteget, mert hidd el, egy idő után már mérgezni fogja a kapcsolatotokat. Kati ha akarná, megtalálná a módját, hogy kikacsintgasson!
– Te tudsz valamit! Mond el azonnal! – Vágott szavába Zsolti.
– Azt tudom, hogy egy barom vagy. Higgy már magadban! Jó csődör vagy, és ahogy hallom, oda is teszed magad minden alkalommal. Miért gondolod, hogy Katinak több kell ennél? Gondolkozz el haver! A beszélgetésük után talán próbálta visszafogni magát szájkaratéban, és még inkább odatenni magát az ágyban, ami már kezdett kicsit zavaró is lenni, igaz vágyfokozó is volt egyben kettőnk között.
Így telt el kb. egy év. Anyáék sajnos szinte egymást követve tértek nyugovóra. Ránk hagyták a panelt. Nagy dilemma volt, ki költözzön oda, nyakába véve a felújítás költségeit a hitel mellett? Így mi négyen abban maradtunk, hogy azt eladjuk, – ami fedezi a tartozásunkat – és elgondolkozunk két ház vásárlásán, ezt eladva és ismét terhet véve a nyakunkba a kölcsönnel. Mi Katival sokat beszélgettünk erről. A fiúk struccpolitikával a fejüket a homokba dugták. Ismét gyakorivá vált az egy ágyban alvás, ha Lacinak be kellett mennie ügyeletbe éjjelre, – vagy továbbképzésen volt – Zsolti meg éjszakás lett. A fiúk túlórákat, maszekokat vállaltak, mi sokat voltunk kettesben Katival. Zsolt féltékenysége ismét kezdett beteges lenni, már a férjemet is gyanúsítgatni kezdte, hogy kipróbálta, vagy ki akarja próbálni Katit az ágyban. Odáig fajult a dolog, hogy ha ők ketten lettek volna otthon pihenőn, Jucit – a nála tíz évvel öregebb, nemrégiben elvált – nővérét, rángatta oda, csinált ürügyekkel. Kati nevetett az egészen. Neki pont, hogy elég volt, sőt már néha sok is, Zsolt férfiassága. Ezt leszámítva, – azaz a féltékenységét – nagyon jól kijöttek, tényleg szerették egymást. Gyerektervezés csak agyban ment, de realitás nem volt rá, és időnk is volt még.
A történetem folyama akkor gyorsult be, pörgött fel, mikor mi pont azon a héten mentünk Laci szüleinek a Balaton hegyvidéki szőlős viskójába nyaralni, amikor Zsolti éjszakás volt. Kati még örült is, nem kell félnie, mivel Juci a tisztaszobába költözik. A telefonban azonban valami furcsaság csengett Kati hangjában, de nem akartam a pihenést, a szabadságot ennek megfejtésével, megtudásával tölteni. A nyaralás végeztével Kati továbbra is sejtelmes maradt.

– Semmi különös! Nem két mondat, majd szakítunk rá időt!  Ez az idő három nappal később jött el. Laci ügyeletes volt, Zsolti váltótársa beteg lett, így a délutános műszakból bent kellett maradnia éjszakára. Forró nyári este volt. Kati átjött hozzám.

– Na, mondjad, ha el akarod mondani! – Szegeztem Katinak a mondatot, a napi dolgok megbeszélése után.
– Na, jó. – Kezdett bele.
– Tudod, Zsolt nyíltan megmondta Jucinak, hogy a szeme rajtam legyen minden pillanatban. – Persze, én is tudtam, meg Juci is elmondta. – Mély sóhajából arra következtettem, azon filózik, hogyan folytassa-e?
– Juci a helyzetet – már első este – ócska asztali rozéval akarta oldani. Két pohár után tudtam, ha tovább iszom, másnap a pancsolt bor fejgörcsöt fog okozni. Eljátszottam a spicceset, és – mivel már zuhanyozás után voltunk – Juci előzékenyen támogatott a megjátszott billegésem közepette az ágyamhoz.  Kati szája sarkában pici mosoly jelent meg.

– Azzal az ürüggyel, hogy rám figyel, ott is maradt, a telefonját nyomkodva. Mint te is sejted, vagy tán tudod is, rám az egy szintig testi felfokozottságat okoz.
– Igen ismerős – vágtam közbe.
– Úgy voltam vele, hogy ha kimegy a sógornőm, foglalkozom egy kicsit magammal, – kacsintott – mint anno széplány korunkban, titkon, amikor a másik alvást színlelt. Mindketten hangosan nevettünk, hiszen tényleg így volt.

– Próbáltam az egyenletes szuszogást, de Juci nem kiment, hanem akcióba lépett. Kérdőn néztem rá, azt hittem kutatott a szobában, de Kati folytatta.

– Szinte alig érintve, ujjával simogatni kezdte mellemet.
– Mit csinált? – Kérdeztem vissza hitetlenkedve, értetlenül. Kati ujjai közben már a cicim, a bimbóm simogatták.
– Ezt! – Mondta, de nem hagyta abba.
– Hé! Mit csinálsz? – Pattogtak szavaim.
– Ezt mondtam én is, csak én borgőzös hangon, és közben figyeltem, ahogy a testem kezdett reagálni rá. Felfokozottság, kíváncsiság hajtott, hiszen ez minden tekintetben más volt, mint amit addig tapasztaltam. Tényleg más! Talán az utolsó kérdés volt, hogy ki csinálja, inkább az érzékiség, a figyelem és az odaadás volt az, ami miatt nem tettem ellene. Hallottam hangját, de ahogy mondta, már tényleg én is ezt a mást figyeltem. Ekkor jöttem rá, hogy még magamhoz sem értem így, ilyen érzékien. Testem éke, a bimbóm, bizony rohamosan emelkedett ki a mellemből. Tagadhatatlan volt, mi játszódik le bennem. Ezt a várakozó kíváncsiságomat használta ki Kati.

– Mit csinált? – Szakadt ki mélyből jövő hangom. Kati a tenyerét a másik mellemre tette, de inkább csak súrolta. Nem sokon múlott, hogy fel ne nyögjek, olyan jó volt.
– Ezt! – Jött a válasz, de inkább csinálta, mint mondta.  Azért nem volt teljesen idegen az érintése, hiszen közös alvásainkkor sokszor értünk akaratlanul is egymáshoz, de az akkor nem az érzékiséget, hanem a közönyt váltotta ki belőlünk. Most ez egy teljesen más eset volt. Nem a véletlen műve, nem a „nem törődőm vele” esete. Magam sem értettem, miért nem tértem ki előle. Nem mondhatom, hogy a kielégületlenségem miatt, talán inkább a női betegség – a kíváncsiság – miatt, de nem mozdultam, hagytam Katit ténykedni. Egyre inkább belejött, egyre jobb érzést váltva ki érzelmi oldalamból.  

– Juci becsukott szememet látva felbátorodott, szinte biztosra tudom, hogy tudta, nem alszom. Felhúzta a trikóm, és bőr a bőrrel érintkezett.  Míg ezt mondta, én is becsuktam a szemem, és hagytam, hogy az övével azonos trikóm alá nyúljon. Ez az öltözködési szokás gyerekkorunktól megmaradt. Közösen mostuk a fehérneműinket, nem válogattuk, csak a darabszám volt a fontos. Bőre forró volt, puha, nem durva és nem markolta a már szabadon levő mellem, mint a pasik, hanem simogatta, aprókat szorított rá. Egyre jobban szabadította ki a testemet a textilből. Már a nyakamban volt a kis szövetdarab. Két kézzel simogatta a bőröm, a bugyitól a felgyűrt trikóig. Nem hittem el, hogy ez nem álom, – de annak is rémálomnak kéne lenni –, hogy a nővérem szexuálisan inzultál, – a köz megnyilvánulása szerint, ha megtudnák, – közben pedig olyat tesz velem, amit nemi életem hét-nyolc éve alatt nem volt részem átélni. Agyam kisebbik, töredék hányada ellene volt ennek, de nem bírta az agyam másik, élvező részét rávenni, hogy ez nem helyes, nem folytatható. Inkább azon erőlködtem, hogy ne sóhajtsak fel a kéjt jelezve, kiengedve magamból. Kati feje szinte érintette az arcom.

– Ne fogd vissza! – Puszilgatta az ajkam, közben lenti keze először a bugyin keresztül simogatta a már jócskán nedvedző puncim.  Éreztem a hideg selymen a nedvességet. Betúrt a bugyi alá. Nem ellenkeztem, sőt, enyhén megemeltem a fenekem, csússzon csak lejjebb, had lélegezzen a pinusom bejárata a szoba levegőjéből, takarás nélkül. Nem volt már hatalmam a testem és az agyam felett. A kéjvágy vette át az irányítást. Sziszegtem, ahogy a nővérem két ujjal is beletúrt a hüvelyembe, mintha keresne valamit. Nagyujját meg merő véletlenségből pont a csiklómon pihentette. Nedvességet éreztem a mellemen. Szemhéjam résén kinézve Kati haját láttam, aki puszilta, nyalta, enyhén szopta melleim. Nem bírtam betelni a gyengédség érzésével, amit a nővérem tett velem. Már nem fogtam vissza, nem is bírtam volna visszatartani magam. Megijesztett az az intenzív érzés, amit szokatlanul hangos kitörésemmel is tudattam a világgal, vagyis csak Katival. Beindult testemben az élvezés mechanizmusa. Izmaim megfeszültek, eleinte csak kezem-lábam remegett, majd az egész testem reszketett kocsonya módjára. Kezemet akaratlanul Kati puncimnál lévő kezére tettem, és nagyobb intenzitásra, magasabb fokozatra, kicsit erősebbre ösztökéltem mozgását, a végső kitörést elősegítve. Annyira intenzív volt az orgazmusom, hogy eddig ilyenben talán még soha nem volt részem. Csituló stádiumomban Kati tovább simogatott, nyugtatólag, míg közben azon agyaltam, hogy tehette ezt velem, miért nem ellenkeztem, miért nem rúgkapáltam, karmoltam, haraptam? Még magamnak is restelkedve vallottam be, azért nem, mert nem érdekelt ki teszi, csak az, hogy mennyire jó volt. Csendesen, még elcsukló hangon kérdeztem, próbálva vádló lenni.

– Mit tettél velem?
– Csodát! – Jött azonnal a válasz és fejem a vállára hajtva, hajam simogatta, mint gyerekként, mikor baromságot csinálva kikaptam apámtól.  Most a megnyugvóban lévő boldog testem nyugtatta tovább. Talán még el is szundítottam. Nem tudtam mit mondani, nem tudtam igazán még kérdezni sem.  

– Ezt Juci...
– Igen Juci, de nem egy alkalommal, hanem a héten szinte minden nap két-háromszor. Reggel, este, éjjel, és a végén már aktívan részt vettem benne. Folyamatosan mindig újat megtapasztalva, átélve és az instrukcióit figyelmemben tartva. Persze, a hét végére a kimosott szar jobban nézett ki mint én, hiszen Zsoltinak is volt igénye a testemre. Ezért tudtam, már tudom, mi a különbség... ha Jucival, vagy ha Zsoltival vagyok. A vége, a cél ugyanaz, de a hozzá vezető út... hát kérlek a férfival egy szekéren, kövek között rázkódva, Juci pedig egy bársonypuha úton, csiszolt gyémántos hintóban juttat el ugyanarra a pontra. Tátott szájjal hallgattam a nővéremet, és azt be kell vallanom, hogy egy eset után is igazat kellett adjak neki. Laciról azt tartottam eddig, hogy egy figyelmes ember a szexben, törődik velem, törődik az érzéseimmel, de a most átélt pillanatok után már nem ő a top első. De igen, talán rá tudom venni, hogy az legyen ismét. Már van sejtése az agyamnak, hogy mit kell tenni a testemmel, hogy kell erre rávezetni. Ezen gondolkodva jöttem rá, hogy én a jéghegy csúcsának a legfelső egy milliméterét kaphattam csak. Akaratom ellenére bukott ki belőlem a kérdés.

– És a folytatás, az hogy történt? – Kati rám mosolygott, és úgy válaszolt.
– Én bizony kétségek között, testemen csurom izzadsággal dobáltam magam az ágyban. Alig aludtam. A reggeli zuhany jót tett, és a kávé után szemlesütve akartam Juci előtt elmenni. Nem hagyta.  
– Kati! Tudom, mit érzel! – Szólított meg.
– Forrong benned a szégyen, de a vágy is fűti a testedet a más iránt. – Juci hatásszünetet tartott, ajkam alá nyúlva megemelte a fejem.  
– Lesz időd gondolkodni a hogyan továbbon?! Én folytatnám, tanítgatnálak a tutira.
– Ajkaink összeértek, és ha éreztél már finom csókot, azt szorozd meg ezerrel! Lágy, és puha... – kezdte mesélni Kati, de érezhetően kereste a szavakat – inkább megmutatom! El sem jutott az agyamig, vagyis de, csak nem volt időm értelmezni mit mond, amikor az ajka az ajkamhoz ért.
Kicsike szárazság, állott lehelet, – de nem büdös – után nyelveink már össze is értek, tényleg éppen csak a hegyeik. Még jó, hogy nem magamat adtam, hiszen akkor már pörgettem is volna a másik szájában, vad hancúrt csinálva. Szerencsére nem tettem, hisz tényleg ezerszer minőségibb dolog történt. A pici mozdulatok a lágyságba vittek. Szinte elaléltam a puhaságban, a gyengédségben, a felismerésben, hogy miket érzek így, éppen csak mozgatva nyelvünket. Ínyem, nyalta, visszanyaltam. Valami csodát éreztem. Nem a cigitől, érdességet, hanem selymes sikamlósságot. Tényleg más így csókolózni. Így fel sem tűnt, hogy mennyire szalad az idő a jóban. Hosszú percekig tartott, de nem éreztem zsibbadást, kezdődő fájdalmat. Nyugtatóan izgatta testem. Kati pár puszival távolodott el ajkamtól.

– Na ugye, hogy ez már egy kezdődő csoda. – Néztem a nővérem arcát. Gyerekként az iskolai tudást segített megismernem, és tessék, felnőtten pedig a testemet tanította... eddig jutottam mikor folytatta a mesélést.
– Juci feltette a kérdést, hogy este egy visszavágó folyamán akarok-e tanulni? Én azonnal nemet mondtam, de a testem vezérlése máris rávágta a nem után, hogy de igen. Gyorsan telt az idő. A pihenőket, sőt még a is átaludtam, hogy a testem pihenjen, és az agyam ne kattogjon, hogy nővel csinálom, méghozzá a sógornőmmel. Este – az éjszakás műszakba indulás előtt – Zsolti még jól megdugott. Jó volt, de hiányzott az előző esti csúcshoz vezető lágyság. Tudtam, Zsolti utálja, ha együtt mosakszunk, és késésben is volt, így hát feldúcoltam a fenekem, hogy a gecije bent maradjon, és ne foltozzam össze a lepedőt. Zsolti elviharzott, az utca végéről is hallottam az öreg golf visszaváltás utáni puffogását. Készültem kimenni mosakodni, de Juci bejött. Szó nélkül a lábam közé tette a fejét és kezdte kinyalni belőlem öccse spermájával keveredett izgalmi nedvem. Megdöbbentett, de csak néhány pillanatig, hiszen ahogy ezt tette velem, egy addig nem ismert érzést kaptam... ha majd szeretnéd... – kérdőn nézett rám, majd szinte duruzsolva mondta tovább. Bizony más állapotba kerültem. Zsolti is nyalt, – vagyis már tudom, –  ő lefetyel mint a a vizet. Más érzés, más izgalmi állapot. Arra eszméltem, hogy Juci már meztelen és fekszik rám. Csókja az ismert geci... – ekkor picit öklendeztem, hiszen nem igazán, sőt egyáltalán nem bírom a férfinedv állagát, ízét, Laci bánatára. Katin láttam, hogy nyugtázta.
– Saját magad nyaltad már? – Én nemet intettem fejemmel, erre benyúlt a puncimba és már tolta is a számba az ujjait. Döbbenet, undor, utálat, de rájöttem, csak nyálkás az ujja. Íze... íze szinte semmi.
– Nos, majd erről is beszélünk. Azt hittem, te egy vér profi csaj vagy ezen a téren. – Elszégyelltem magam, hogy tudom, hogy nem.
– Szóval a testnedvek keverékének ízét éreztem, majd a számba adta a mellét. Soha nem gondoltam volna, hogy mennyire jó. Elfeledtem, hogy kié, aki ezt tette velem. Te szeretnéd érezni az enyémet? – Billenteni akartam a fejemmel, de már az arcomba is zuhantak a mellei.  
– Az enyémek lazább izomzatúak, puhább a struktúrájuk, de jobb, mint a Jucié. – Ajkam már érezte mellének hegyét, ami bizony már kemény volt. Beszívtam, amennyire bírtam, kezem a másik mellére markolt.  
– Lágyan, mint a csókot! Ne harapj, ne szívd vadul! Ááááneeeemardszét...! Éppen csak az ujjad begye érintse. Érezd, ahogy idegvégződéseink csatlakoznak egymáshoz! Még finomabban! – Úgy tettem – . érezni fogod azt, amit én érzek...  És igen, egyik pillanatban azt éreztem, egyszerre fogja és nyalja is a bimbóm. Ez egy csodás dolog, más, tényleg más. Megéreztem, megértettem, beleéltem magam. Kati is simogatta a testem, a melleim. Boldogsághormonok robbantak szét bennem, terültek szét egész testemben. Élveztem, ami velem történik. Kati kihúzta a mellét a számból és a hónaljamhoz térdelt.  

– Lassan nyald, ne csapkodd nyelveddel! Szívd, de ne vákuumként, élvezd, tapasztald meg, éld bele magad! Úgy csináld, ahogy magadnak szeretnéd, és ne úgy, ahogy a férfiaktól tapasztaltad.  Arcomba engedte alsó testét. Álmomban nem tudtam volna ezt elképzelni, de most nem is bántam, hogy a nővérem az, aki ezt meg akarja velem ismertetni. A leánykori masztik alatt elképzeltek szerint ténykedtem. Kati az ágy fejtámláján kapaszkodhatott, egyre hangosabb lett, egyre inkább rándult a teste, éreztem, hogy hozzám simuló térde remegni kezd. Tudtam, – vagy inkább csak sejtettem – a csiklója éppen olyan érzékeny lehet, mint az enyém. Már azt érintette, simogatta nyelvem, két ujjam becsúszott lyukába. Számat megöltötte nedve, rám kenődött, ahogy dörzsölte magát hozzám. Tudtam, sejtettem élvez. Elemelte magát, és mintha rám, az arcomra . Hallottam a női spiccről, láttam pornóban, de nem hittem. Ma már hiszem, érzem.  
Kati hátra csúszott, csókolt, nyalta le a nedves nyálkát az arcomról, majd a combjaim közé tette fejét, és azt tette, amit én tettem vele. Érzéki, gyengéd és csodás volt. Nem bírtam visszafogni magam, hangosan élveztem, de nem hagyta abba a kényeztetésemet. Közel voltam a bódulathoz, a megbolondulás határához és azt éreztem, amit még soha. Testem megmerevedett, és azt éreztem, hogy lövellek ki valamit. Ez az a hihetetlen női orgazmus, amire sokan azt hiszik, hogy . Kati hagyta még egy kicsit, hogy összeszedettebb legyek, és már neki is esett melleimnek. Nem kívántam, mégis akartam, és én is simogattam, fogtam a melleit. Alig érintve, hogy csak ujjbegyek bizsergését érezzem. Azt hiszem, legalább egy jó órán keresztül kényeztettük egymást. Izmaim görcsöltek, szó szerint fájtak, mint egy tíz kilométeres futás után.
Katival reggelig beszéltük át azt a tényleg más érzést, másságot, amit emberek még elképzelni sem tudnak. Munkába menet is ez volt köztünk a téma, de bennem az elsalakosodott izmok fájdalma, és az agyam friss levegőn való tisztulása kételyeket keltettek a jövővel kapcsolatban.