80-as évek 10. rész - Nagymarcsi

KisMarcsi éjszaka, Kati napközben... jobb ha inkább lepihenek ahogy hazaértem. De a pihenésből kiugraszt az, hogy a strandról hazafelé jövet a felüljárón felfelé kapaszkodva mintha egy picit volna a motor... gyújtás. Jó-jó, tudom hogy ott van a +/ – másfél fok tűrés, ezek szerint igencsak kihasználtam. Szerszámkészlet, leballagok, gyújtás most már aztán hajszálpontosra... próbakör, ki egy másik felüljáróra, hááát, egy picit, mintha, talán-talán... lehet ebből szelepállítás is lesz? Öreg jószágot többet kell simogatni. Szelep után másik próbakör, úgy harap a járgány mint ahogy az a nagykönyvben meg van írva, akkor eresszük el a lovakat, de azért szijjel ne szaladjon ám a ménes!
Ki a városból két faluval arrébb, át a bekötőúton a másik főútra, onnan vissza a városba, csak éppen akkor pont Marcsiék felé vezetett az utam, és látom világos van az ablakban, mi lenne ha felugranék? Minimum kisMarcsi címét megkérdezni ha nem túl nagy pofátlanság. Hiszen mondhatom azt hogy segíteni akarok neki berendezni a lakását...
Leparkolok, felcaplatok a negyedikre, kopogok mert a csengő ki van kötve. Kis kukkolóablak kinyílik aztán szinte kivágódik az ajtó, egy kéz beránt, ajtó becsap, és egy nyelv furakodik a számba szinte a torkomig. Nah, fasza, akkor most lehet megint a fülemen lélegezni... addig amíg tart a csók, próbáljuk meg feltérképezni a helyzetet, és valami csapásirányt kidolgozni. Végre levegő, és behúz a nagyszobába. Kislámpa ég, látom hogy egy fehér hálóing a mai toalett. Mondjuk a tegnap esti az jobban állt rajta, igaz akkor egy randiszintre volt felkészítve, most pedig egy „sima” alvásra, amibe ezek szerint alaposan belerondítottam. Na de először a letolás.

– Reggel az állomáson az infarktust hoztad rám.
– Nem akartam, Marcsinak ígértem meg hogy egy puszival elbúcsúzok tele, de olyan volt a helyzet hogy inkább nem váltottam be.
– Én attól tartottam hogy együtt fogunk hazajönni, és világosban a szomszédoknál elindult volna a pletyka.
– Nem, nem, tudom hogy milyen a helyzeted, soha nem tennék olyat amivel ártok neked, vagy a hírnevednek. De te az éjszaka után azt mondod hogy lett volna esélyem onnan egyből idejönni veled? Na igen, már ki vagyok pihenve, úgy jön a szöveg, hogy a borjút visszadumálnám az anyjába.

– Legalább jó volt a lányommal?