Csapatépítő

Huszonöt éves közgazdászként majd egy éve a Bosch pénzügyi csoportvezetője vagyok. Férjem is a cégnél dolgozik fejlesztőmérnökként. Minden vezetői részlegnek évente volt egy hétvégi csapatépítő tréning. Péntek délben elmehettünk munkából, hogy 15 órára leérjünk egyénileg, vagy összetársulva, Velencére a hotelbe. Kicsit késtem. Pont be tudtam jelentkezni, szobakártyát átvenni, mire kezdődött a HR vezető köszöntője. Rövid programismertető, majd aki akar fürdik, sétál pihen. Vacsora este hatkor.

Szerencsémre én Ágit, meg Zsuzsit kaptam szobatársnak, és nem valamelyik magának való idősebb kolleginát. Ági nemrég jött vissza szülésiről, és az otthoni gőzt röhögéssel ereszti ki az irodában. Amúgy egy gyors, precíz munkatárs. Zsuzsival barátnők, jól kijönnek és én is velük. Zsuzsi is fiatal házas, ahogy én is. A parkolóban még beszélgettem pár szót, majd a kis utazó, gurulós bőröndömmel mentem a szobához. Egyetemen koleszes voltam, így nem volt fura a két csak bugyiban, a nagy franciaágyon viháncoló csaj. Ági Dante szavaival fogadott:
– „Ki itt belépsz, hagy fel minden reménnyel. ”
– Hűha, szóval pokoli jó hangulat lesz. – válaszoltam zsigerből.
– Az biztos, sőt... – és elkezdett énekelni Zsuzsi, majd csatlakozott hozzá Ági is, végül én is:

„Az éjjel soha nem érhet véget,
Varázsolj nekünk valami szépet,
Repülj velünk a szerelem szárnyán!
Indul az utazás, csak erre vártál.
Ha indul a buli, hát tedd fel a kezedet,
Mozgasd a tested és rázd meg a feneked,
Felejts el, gyerünk, most minden rosszat!
Na ez az a parti, ami izgalomba hozhat.
Gyönyörű lányok és menő arcok,
Mindenki itt van, mindenki boldog,
Buli van a széken, az asztalon, a pulton,
Szombat este van, nem lehet más dolgom. ”

A végén már hárman összekarolva ugráltunk, szinte üvöltöttünk. – Vacsorakor a szomszéd szobában a banya meg is jegyezte ránk mutatva: „Ezek hárman, már bebaszva érkeztek, ott dorbézoltak a szobában. ”

Ebből is tudhattam, jó röhögős buli lesz. Gyors zuhany után – mielőtt elterültem volna az ágyamon – Ági lépett elém, se szó, se beszéd .
– Baszod! Ez tényleg eredeti!
– Miért ne lenne eredeti? – Mozdultam, hogy tenyerei elkerüljenek a cickóimról.
– Mié, mié? Az enyém alig harmincas, és az ember, meg a gyerek már csüngőre szopta!

Egyik tenyerével emelgette az egyiket, másikra meg rátette a kezemet. Hát tényleg lágyabb struktúrájú volt, nem olyan kemény mint az enyém, de súlyosabb is, ezáltal valóban az izmok nem tudták már hetykén tarani az amúgy is körte melleket.
– Nézd meg Zsuzska csöcseit... Gyere ide csaj! – Már szökkent is elénk a két dinnyényi melleivel.
– Na, ezek szilikon töltetűek. – Már fogott is át, a kezem meg Zsuzsi méretes lökhárítóira tette.

Valóban érezni lehetett a szilikont benne, és annak ellenére, hogy alig fogtam másik cicit az előbbin kívül, – csak a kézilabdában véletlenül, – mégis éreztem a mű jelleget. A két csaj, – mintha semmi nem történt volna – ugrottak az ágyukra, ami megreccsent. A koleszban melegben, légkondi nélkül a meztelenség természetes volt. Az egyben zuhanyzó és vécé miatt mertünk a másik előtt, de hogy fogdossuk egymás mellét? Soha, gondolatban sem.

Próbáltam aludni, de a baromkodásuk, röhögésük miatt nem bírtam. A vacsora rideg volt az álszent idősebb kollégák miatt. Mi hárman, meg két harmincas srác és vagy három-négy közép korosztályú táncoltunk, a többiek meg buligyilkos módon viselkedtek. Azért a meg a fogyott rendesen. Mi – akik táncoltunk – még bírtuk is, a többiek meg kókadoztak.

Csendes viháncolással mentünk a szobába. Előbb a két csaj zuhanyozott míg én a szerelmemmel beszéltem telón az erkélyen. Egy pillanatra benéztem, mehetek-e, amikor a két csaj fura, mintha ölelkező pózban lettek volna. Ági jött ki pucéran, hogy mehetek, és utána benne vagyok-e egy kis párnacsatás, hancúrozásos birkózásba. Még mondtam is a férjemnek:
– Olyan furák ezek a csajok, nélkül is veszett jó kedvük van. – Gondoltam elmondom a is, de közbe vágott.
– Míg csajokkal hemperegsz nincs baj, ha pasikkal... Inkább ne mond meg...
– Hülye! – Vágtam közbe.
– Érezd jól magad béby!

Már zuhany alatt voltam, mikor Zsuzsi kopogás nélkül bejött, és nyújtotta az Ouzo-t. Ezek szerint megjegyezték, hogy imádom. Meghúztam, és a meleg víz, gőz hatására azonnal éreztem, ahogy folyik le bennem, terül el gyomromban. Egyből elöntött a melegség. A párnacsata jól indult, levezettük a feszültséget, nem foglalkoztunk vele, ha testünk összeér. Ági lihegve jött elő újabb ötletével.
– Felelj vagy csináld! De a csináld-ot csak utána tudjuk meg mi az, ha nem felelsz.

Jónak tűnt az időt múlatni. Az első kérdések lazák voltak, majd mint mindig, jött a szex. Nálam is volt necces kérdés, inkább ittam az ouzóból. Ági formában volt, pörögtek a kérdései. Megfagytunk, amikor megkérdezte Zsuzsit:
– Lefeküdtél a HR vezetővel? – Csend.
– Inkább csinálom.

Kikerekedett szemekkel jöttem rá, hogy igen. Na, bárkivel el tudtam volna képzelni, de azzal a taggal nem. Ezen filóztam, néztem Zsuzsi bomba jó testét, ismertem a deltás férjét, és csak néztem ki fejemből. Túl későn fogtam fel mi is a feladata.
– Csókolózzál Szilvivel!

Még dolgozta fel a hallottakat a lelassult agyam, Zsuzsi már döntött is a hátamra. Egyik melle a mellemhez lapult, és már tolta is be a nyelvét a számba. Gyengéd, de határozott volt. Két tenyerével közre fogta a fejem, hogy ne ficánkoljak, ne kapjam el. Férjem is jól csókol, de ahhoz képest ez most brutál jó volt. Szinte alig éreztem, mégis bejárta nyelvével a szájüregem, szinte már a torkom közelítette. Már felkészültem, hogy kimozdulok, amikor megéreztem Ági száját a mellemen. Puszilgatta, nyalogatta, szívta a bimbóm. Testem bizsergése ellenére is életidegen volt, hogy nők teszik ezt velem. Kezdtem mocorogni, hogy kikászálódjak, de Ági tenyerét a lábam közé tette. Eleinte csak tartott, hogy ne mozogjak, majd a középső ujját kezdte betolni. Alapból nedves voltam, de a testem nem ellenkezett, ahogy az agyam, és éreztem ahogy egyre lucskosodom odalent. Nem zavart, ahogy a pecsétgyűrűjét is betolta, elég tág vagyok, vagyis a férjem és az előtte lévő pasijaim farkát gond nélkül fogadtam be. A fonalat ott vesztettem el, amit valamelyikük a bogyóm érintette, simította. A csiklóm volt a gyenge pontom, és igazából csak akkor tudok élvezni, ha az is izgatva van. Kész. Már nem akartam szabadulni, agyamat elérte a kék halál, leállt. A történtekkel sodródtam tovább. Zsuzsi helyét a számban Ági vette át. Ő rámenős, gyors, akaratos volt, de nem durva. Táncba fogta nyelvem, már én is visszacsókoltam. Zsuzsi orálisan kényeztette hüvelyem, közben melleimet fogta. Éreztem, kezdem elveszteni a fonalat, a gyönyör dimenziója beszippantott. Sejtelmes emlékek, hogy egyikük a számra ült. Talán nyaltam is, de tuti testnedv volt a szám köré száradva. Fogtam mindkét csaj mellét, ők is játszottak az enyémmel, valamelyik meg is jegyezte, „kicsi, de kemény és tenyérbe mászó”. Az biztos, hogy óriási orgazmusom volt. Ábi – a férjem – csak nagyon ritkán juttat el ilyen mélységekbe, vagy magasságokba. Spiccesen az , gyengén a testi örömöktől csak bambán néztem a csajokat. Végül is minden volt a játékukban, mint egy nő és férfi között, csak a fallosz behatolása nem. Nyalták, falták egymást, simogatták, fogdosták egymás minden porcikáját, volt 69, döbbenten néztem, ahogy Zsuzsi négy ujjal ujjazta Ágit, egymáson dörzsölődtek, mint kamaszként pettingkor én a fiún. Ági vadul dobálva testét, elég hangosan élvezett, szinte már színészi képességekkel mutatta be élvezetét.

Reggel hatkor, óra nélkül ébredtem. A két csaj testrészei összegabajodva terültek el a nagy ágyon. Lassan öltöztem, mielőtt kicsit lemosakodtam, hogy a futás izzadságszaga ne keveredjen az esti rám ragadt és belőlem kicsurgó nedvek illatával. Még a biztiboly volt csak a recin, de a parkban Terike már gimnasztikázott.
– Jó reggelt, szia Teri! – Dobtam oda, mert ő volt az egyik kollegina, akivel bezárkózása miatt nem találtam a privát beszélgetés fonalát. Meglepően, fülig mosollyal válaszolt.
– Szia Szilvi! Ha nem versenytempóban vágtatsz, futhatunk együtt.
– Versenytempóban? – Nevettem. – Egy csigát nem tudnék megelőzni. Inkább lesz laza séta, kocogás, mint futás. Megtisztelsz, ha cammoghatok melletted!

Teri volt az a kortalan nő, akiről – ha nem tekinthetnék az adataiba – meg nem mondanám, hogy közel negyven.
– Az éjszaka után megértelek... – És már indult is futni.

Én követtem, de nem értettem, hisz nem is ittunk sokat, nem is volt vad a tánc. Miért feltételezi, hisz tudják, hogy a cég nevében már futottam Félmaratont? Elég nagy iramot diktált, nagyobbacska, de formás fenekét elnézve nem fogja sokáig bírni. Tévedtem. Majdnem én purcantam ki, mire ismét a hotelnél voltunk. Eléggé lihegve, térdén támaszkodva mondta:
– Na ez jó volt! Egészségünkre!

A liftben utánunk maradt oroszlánszag sokára fog kiszellőzni.

Reggeli után jött a meeting. Én hátra ültem, így szerencsére tudtam szundítani a a projektor miatti félhomályban. Ebéd után még egy óra kiscsoportos beszélgetés, majd vacsiig szabad program. A két csaj a két korunkbéli sráccal bicajozni ment, én maradtam a napozásnál, fürdésnél. Elnéztem, ahogy a korosabbak az árnyékban beszélgettek, iszogattak. A banyának csúfolt Marika egymás után döntötte magába a rövidet, roséval kísérve. Ez jegyezte meg, hogy érkeztünk. Szunyókálni próbáltam mikor Teri jött mellém.
– Nem zavarsz. – Ki sem nyitottam a szemem, úgy is kussban marad. Tévedtem.
– Gondolom, az éjjel téged is bevittek a jóba. – Hirtelen pattant ki a szemem, köhögve ültem fel.
– Tessék?
– Úgy volt eredetileg, hogy én leszek velük, de mivel az új húsra vágyott a foguk, felajánlottam, leszek én a banyával, kártalanítást meg a kis házunkban a peresen megkapom. Bár jó, de ha nem se kötöm fel magam. – Bambán bámultam rá.
– Ööö te... Te tudsz dolgokat.
– Ja natuurlijk. – mondta németül, ha jól vettem ki. – Igen, persze jó buli, évente két-három alkalommal.

A lenyugvó nap sápadt volt az én vörösségemhez.
– Ne parázz, ezt csak azok tudják, akik benne voltak már a buliban.
– Benne voltak? – szalmaszálként kapaszkodtam, hátha terelek.
– Én... – gondolkodott – .. Még öt csajról tudok.
– Kik?
– Hidd el lényegtelen, és közömbös, ahogy téged se árulunk el... – ekkor lépet oda a Hr főnök.

Nulla lett a szememben a Zsuzsi miatt. Pocakos, csüngő mellekkel, már inkább fehér mellszőrzettel.
– Szilvikém! Te tudsz valamit! Terivel ennyit beszélgetni még munkáról sem tudok egy hét alatt sem. Pedig próbálom fűzni. – Röhögött kajánul.
– Amúgy csak vicc. – Majdnem odavágtam, hogy amúgy meg nem, ezeket a feleséged tudja? De jólneveltként kussoltam.
– Mit hozzak inni? – üdítőt kértünk mindketten.
– Ha gondolod, vacsora utáni táncmulatság után folytathatjuk a beszélgetést.
– Aha. – De izzadság szaga megelőzte a főnököt.

A vacsora utáni táncos estén alig ittam, nem akartam úgy járni, mint tegnap. Vécére menet Ági csapódott mellém.
– Este gruppi lesz, jön a két srác is hozzánk.
– Én inkább nem, de ők nyugodtan! Kussolok, de ők se beszéljenek arról.
– Miről?
– Oksa. – Beléptem a vécére.

Elgondolkodtam a délutánon, és a pár pillanattal ezelőtt halottakról is. Fura ez a világ. Mindannyiunknak férje van és... Már nem volt kedvem táncolni. Üres szoba nem volt, ezért úgy gondoltam, veszek magamhoz pulcsit, és el leszek a hotel parkjában. Fél szemmel láttam, hogy Teri figyel, majd odalépett hozzám.
– Letört vagy mint a bili füle. Megbántott az előbb Ági?
– Nem csak közölte ve... – Jöttek-mentek a munkatársak és idegenek is. – Lényegtelen.
– Gyere sétálni! – Indult a kert felőli kijárathoz.

Elmondtam, amit Ági mondott, ami este történt, és zavartan értetlen voltam miért tettem mindezt.
– Tudod a jégtáncban is a szabadon választott kap több pontot a kötelezőnél.

Majd be sem állt a szája. Kell az új impulzus, a tapasztalás, a magunk megismerése, furcsa, de ezekből fejlődünk. Egy saját „nem tudja mit érzel”, mi az elvárás és ha azt megérted közvetíted otthon. Példálózgatott. Előbb zavartan hallgattam, majd egyre érdeklődve. Fel sem tűnt, hogy már a kert végi kerítésnél járunk. Egy nagy tölgyfánál megtorpant. Nem tudtam mire vélni, így megálltam én is. Szemünk hozzászokott a sötéthez, láttam, hogy furcsán néz, majd a fa törzsének tolt és megcsókolt. Édes volt a csókja. Kiérződött belőle a buli közben ivott cola. Kettőség volt bennem. Két nap, három NŐ akivel csókolózom, ez nem én vagyok. A másik pedig a tegnapi emlékfoszlányok, és a jelen izgató érzése. Derekamnál fogva húzta magát hozzám. Egy meg nem magyarázható erő emelte karjaim, karoltam át a nyakát, csókoltam vissza. Gyengéden smárolt. Ő már a harmadik nő, akivel úgy csókolózhatok, ahogy mindig is vágytam, és igaza volt! Próbáltam férjem erre rávenni, de ő idővel bevadult. Most azt éreztem, amire tini koromtól vágytam. Lassan simította fel a felsőm. Előbb melltartón keresztül simogatott, majd női rutinnal szabadította ki melleim. Puha, selymes volt a tenyere. Nem markolt, nem szorított, nem dörzsölt. Simogatta. Félénken nyúltam melle irányába. Megtorpantam egy pillanatra. Nem volt rajta melltartó, ami nem volt feltűnő. Amig fogtam elképzeltem mekkora is lehet, és ha így tartják magukat, akkor sokat foglalkozik azzal, hogy ilyen legyen. Rászorítottam ujjaim, túl erősen, mert mozdult a teste. Ekkor döbbentem rá, nem a pasik módszerét kell alkalmazni, hanem azt, ahogy mondta is, amit magamtól elvárok. Figyeltem, ismerkedtem ruhán keresztül melleivel. Fülembe súgta:
– Akarlak! Folytassuk a szobában!

Kézen fogva húzott a parkon keresztül. Hitelen megtorpantam.
– Melyik szobában? Nálad nem lehet, üres szoba meg nincs.
– Az ágyadban csillagom. – Megcsókolt, majd húzott tovább. Ajtóhoz közel megálltunk ruhaigazításra.
– De ott a csajoknál...
– Tudom, de a pasikkal lesznek elfoglalva, le se szarnak minket! – Céltudatosan indult a liftek felé.

A hotel már csendes volt. A bár bezárt, csak az őr nézegette már a telefonját. A szobába lépve tényleg nem törődtek velünk. A hangokból ítélve nagyban ment már az akció. Teri ledobálta a ruháit, majd kibontott engem is. Én néztem a feszes melleket, mit Zsuzsi szilikon csöcse, de ebben nem éreztem betétet. Kicsi nőies pocakja, kicsi úszógumi, széles csípő, szinte már a combjánál. Érett nő formája volt, – ahogy férjem mondta az ilyen nőkre, ha pornóval töltötte az idejét. Teri a melleim puszilta nyalta. A bimbók feszülése jelezte mindkettőnknek, hogy ez tetszik a testemnek. Céltudatosan, de nem kapkodva simogatott, le egészen a lábamközéig. Még mindig álltunk, én a melleit simogattam. Ekkor értettem meg, a pasik mit élveznek benne. Az is igaz, szex közben én is fogdostam a sajátomat is, de ez most ég és föld. Enyém sokkal kisebb, de keményebb. Lassan fektetett a hátamra az ágyon, és már a széthúzott combjaim között volt a feje. Forró nyelve előbb kívül térképezett fel odalent, majd egyre közelebb a nedvedző nyíláshoz. Felnyögtem, ahogy benyalt. Hosszan kényeztetett, ízlelgetett, szerencsére csiklóm békén hagyta. Azt éreztem, én is pinát akarok nyalni! Fejét megfogva húztam fel. Ismert ízt nyaltam le ajkairól, majd fülébe súgtam:
– Most én!

Értette, mozdultunk a szűk ágyon, hogy altestéhez férkőzhessek. Más íze volt. Kissé fanyarabb, de szinte csepegett, mint a utolsó cseppjei. Nem volt most türelmem az ismerkedéshez. Tövig toltam nyelvem, majd bent játszadoztam. Fejem fogta, irányított. Csiklója durván nagy volt az enyémhez képest. Már csont keménységű. Nyelvem helyett kettő, majd a harmadik ujjam is akadálytalanul becsúszott. Ujjaztam és csiklót nyaltam. Szaporán szuszogott, majd leállított, megfordított. Combom a cunáján, az ő combja az enyémen. Baszó mozdulatokat tettünk. Isteni érzés volt hullámozni, közben csókolózni, simogatni egymást. Az érzésből csak a belső súrlódás hiányzott, de üdítő volt, hogy nem csúszkáltam a lepedőn minden lökésre. Most nem vízszintes erők hatottak testemre, hanem függőlegesek. Csiklóm pont erre vágyott mindig. Hasonló érzés, mint mikor én vagyok felül, de a felnyársalás érzésére nem volt szükségem. Az egész érzelmi élményt fokozta a szobát beterítő illatok, és a szexhangok, cuppogás, csattogás, mély nyögések, gyors kis sikolyok. Nem kellett néznem, hogy tudjam, mi zajlik a francia ágyon. Éreztem testem lebegését, mint a repülőn a fel és leszálláskor. Eddig még nem érzett módon taszította testem az agyamat a kéj világába. Egymás után két este éreztem egy teljesen ismeretlen úton történő orgazmushoz vezető utat. Ma szerencsére az nem butította le az agyam, így 90% – osan tudtam mi is történik, történt velem. Teri előbb érte el az átbillenést, hiszen ő volt felül, ő irányított. Nyakamba lihegte a gyönyörét, majd még remegő testtel fordult száznyolcvan fokot, hogy feje a combom közé préselje, az ő altestét meg a fejemre tette. Szó szerint csepegett nedve a számba, arcomra, mint a tömítés hibás csapból a víz. Gyűlt, ha nem is olyan gyorsan, mint a sperma, de ezt is nyelni kellett. Nyaltam a csiklóját, ő az enyémet. Ez a 69 jobb, mint a pasikkal, nincs mit a torkomra nyomni. Élveztem nyalni, mint ahogy szopni is szeretek. Gyorsan jött a kielégülés, de a lecsengés helyett benne maradtam. Teri csak nyalta csiklóm, altestem szorítva a matracra, hogy ne tudjam dobálni magam. Már sírás kerülgetett a gyönyörtől. Azt éreztem, hogy kezdenek az izmaim elsalakosodni, befeszülni. Nem volt kontrol testem remegésén, de Teri cunája is berándult, elernyedt. Fejő mozgást végzett. Már mozdulatlanok voltunk, de így is éreztem mindkettőnk szívének vad dübörgését mellkasainkban. Lassan tért normál állapotba pulzusunk. Teri puszilgatott, simogatott, ahogy én is őt. Rövid csókok, pici puszik. Ez a levezetés soha nincs meg a férjemmel. Kielégülünk, elterül, és még beszélgetni sem lehet, mert egyből horkol. Most nem. Teri – mint kislányként utoljára anyával, – fejem a vállára tette, simogatta a hátam, puszilta hajam, fejem. Csendben beszélgettünk, hogy megbántam-e? Mondtam nem, és köszönöm, hogy elvitt erre a túrára és talán a férjem sem lesz morcos. Hitetlenkedett, hogy el akarom mondani neki, de mondtam, hogy nálunk alap az őszinteség mindig, mindenben. Ha ezért elválik... Mindig azt mondja, azt vallja, hogy könnyebb feldolgozni, ha tőlem tudja meg, és nem hátulról mellbe valaki mástól. Ezt fejtegettem mikor Csaba – az egyik srác – ment el az ágyunk mellett. Kezem a szám elé tettem, mivel egy kiselefánt ormánya himbálózott a lába között. Mikor becsukta a fürdő ajtaját Teri fülébe huhogtam:
– Te láttad azt a... Azt a nagy...
– Krinolint? – Segített ki Teri.
– Most álmélkodsz, de ez a farok semmire sem jó. Húsfasz. Nyiklik-nyaklik, szenvedés baszni az ilyennel.
– De honnan tudod? – Hitetlenkedtem.
– Persze a férjemé is hasonló, bár kicsit rövidebb és vaskosabb. Se a mérete, se a keménysége nem alkalmas sem a mélytorokra sem az análra. Annyi jót hallottam ezekről, de már úgy halok meg, hogy ez kimarad az életemből. Férjedé milyen? – Nem látszott, de kicsit pironkodva mondtam.
– Hát az övé sokkal vékonyabb, de kemény, és van vagy tizennyolc centi. Mindenre lehet használni.
– Neked volt mindkettő?
– Igazából igen. A torkozás nehezen ment, de kikísérleteztük, az análhoz meg sok síkosító kell. Én egyiket sem élvezem, de csinálja, hisz neki ez a két hely az, ami a gigagyönyör.
– Irigykedem... Mesélsz róla?
– Igazából nincs mit mesélni. A feneket is és a torkot is lazítani kell, ez a trükkje.
– Üveggel próbáltam már a fenekem, de volt egy elrettentő videó, hogy eltört az üveg, és ömlött a vér. A vibritől félek, hogy bent marad. A torkomra uborkát próbáltam, de csak öklendezés volt. – Felnevettem.
– A módszeren van a hangsúly..., De tudod mit? Ráveszem az embert, adja meg neked a vágyad.
– Te nagyon hülye! Vén picsa vagyok...
– Előttem egy 46 éves nővel élt. Azt vallja, az az a kor, amikor a nő még bizonyítani akar...
– Ez igaz, bár én alig múltam negyven, de bizsereg ám mindenem a faszért, na meg a csini csajokért. – nevetett. – Az oké, de te?
– Mit én?
– Te hoznál össze...?
– Anyukám tanította, ha tiltod, ha rövid gyeplőn tartod vágyódik, bevadul, de ha szabadjára engeded már nem is érdekes. Na meg de sokat hallottam tőle, hogy nem kopik el az a fasz, jut is marad is a földbe is kerül. Ja meg azt is mondta, ahol egy gyerek ki tud jönni, ott nem lehet csodát művelni, és mindkettőre igaz: minél többet van használva annál strapabíróbb lesz. – mondtam egy szuszra. – Na majd beszélek vele...