Gondolkozz másként!

Csengett a telóm. Kiírta ugyan, de számomra ismeretlen volt a szám. Akkor értem haza, ezért semmi kedvem nem volt egy unatkozó nyugdíjassal beszélgetni. Másodjára unott ingerültséggel vettem fel.

– Halló! – szóltam bele.
– Szia Sziszi! Miben zavartalak meg? – Ismert volt a hanglejtés, de hirtelen nem tudtam hova tenni.
– Szia, ki vagy? – Még szinte ki sem mondtam, rájöttem. Kati, az unokanagynéném. Ők hívtak Sziszinek. – Bocsi, Kata! Szia! Erőteljesebb a hangod, mint amit megszoktam!
– Na, csak, hogy rájöttél! – Köszörülte meg a torkát. – Egy ügyféllel volt megbeszélésem, és benne ragadtam – magyarázkodott, már a megszokott csacsogással.  
– Figyelj csajszi! Hagyjuk most a tiszteletköröket! Holnap napközben tudnánk találkozni?
– Öööööö – gondolkodtam.
– Nagyitól tudtam meg keresztanyu számát, ő adta meg a tiédet. – Hadarta, szinte csak azért, hogy időt adjon. – Tehát mikor? Ja, reggel nem jó!
– Így – kizárásos alapon – ebédszünetben, egy és kettő között, vagy... vagy mivel hosszús vagyok, öt után. – Mint egy gép, már válaszolt is.
– Ok 17: 04-kor várlak a hivatal előtt. Nálad alszom, majd dumálunk!
– Fél hat és én albiban lakom, vegyél ki a szállodában egy szobát. Amúgy miről van szó?
– Szerettem veled aludni anno! Dumcsizunk, mint régen. Nem telefon téma! Na, szia! Már süket is lett a telefonom.
Tudtam Tatától, hogy Kati huszonhét évesen már karriert épített. Most huszonnyolc, és egy újgazdag, kormányközeli pasi élettársa, és cégének ügyvezetője. Hiába tanár végzettségű, kemény üzletasszony. Legalábbis Tata szerint.  
Másnap egy fehér Audiban ülve, az ablakon zongoráztatta ujjait.

– Ülj be! – Hangja parancsoló volt. A kocsiban ölelt meg, pusziztunk, mint régen. Homlok, két arc, majd ajak. Titkos jel, hogy örök barátnők maradunk.
– Kell nekem egy jó munkaügyis. Ez te vagy. A jövő héten kezdesz. Nem! Elengednek! A polgid a párom haverja. Gyerünk, együnk! Van valami jó hely ebben a... porfészekben?
– Ja, a sarki kifőzde. De nekem van kajám otthon, rendeltem. – Válaszoltam.
– Sziszi! Én fizetem! Már nyomkodta is a Guglit. Vacsora alatt elmondta, hogy mi lesz a munkám, a pénzem a versenyszféra előkelő besorolásában, és amíg nem tudunk lakást venni, nagyinál ellakhatom.