Jan anyósa 3. rész

Jan kipakolta a tányérokat az asztalra, és bekiáltott a konyhába:
– Pia, milyen poharakat tegyek ide?
– Hoztam vörösbort a pincéből – jött a válasz – ja, egyébként mikor lesz itt Tom?
– Fél óra múlva hétkor, így egyeztünk meg.
Pia belépett a nappaliba egy nagy salátástállal és az asztalra tette, kézfejével megtörölte az orrát és kuncogott:
– Furcsa, tulajdonképpen csupa idegnek kellene lennem, ha arra gondolok, mire készülünk. De ha Tomra gondolok mégis nyugodt vagyok.
Arcon csókolta Jant:
– Ő olyan édes és figyelmes Sarah-val, mint te velem, jól fogom érezni magam vele.
Jan szórakozottan kérdezte:
– Szeretnél vele élni a változatosság kedvéért?
Pia belekönyökölt:
– Miből gondolod ezt? Minden nap veled akarok lenni. Tom és Sarah csak a legjobb barátaink, akikhez időnként egy kicsit közelebb akarunk kerülni.
– Te is ugyanaz vagy nekem, mint eddig – erősítette meg Jan – Nagyon meglepett, hogy Tom azt javasolta Sarah először próbálja ki velünk egyedül.
Pia Jan vállára tette az alkarját, nehogy nedves kezeit a friss ingére ejtse:
– Úristen, Jan, nekem még mindig valószerűtlennek tűnik, ami Sarah-val a plüssbárban történt.
A lány elvigyorodott:
– Még akkor is, ha azt hiszed túlragozom, de attól az estétől kezdve az jár a fejemben, hogyan dugtad meg Sarah-t.
– Nos – válaszolta Jan vállat vonva – akkor valószínűleg én is ugyanúgy túlizgultam, mint te.
Még mindig látom ahogy velünk szemben ülsz, nézel minket és simogatod magad.
Pia a frufruján keresztül ránézett:
– Biztosan szokássá vált, mert ugyanezt tettem ma az ebédszünetben, amikor az estére gondoltam.
Felnevetett:
– Nem úgy, ahogy gondolod, nem az irodai széken.
Félénken nézett férjére:
– Nem idegesít fel ha elképzeled, hogy Tom és én...?
Jan az arcára tette a kezét, szájon csókolta és ferdén elmosolyodott:
– Nem igazán, az elmúlt napokban amikor én simogattam magam, elképzeltem, ahogy valaki más dug veled, és te hagyod.
Pia merészen kérdezte:
– És kivel láttál engem?
– Természetesen Tom mellett – horkant fel Jan – Nem ismerek mást.
Pia felkiáltott örömében:
– Nem tudok kiigazodni magamon. A plüss bárban majdnem elájultam a féltékenységtől, amikor előttem megbasztad Sarah-t, de ugyanakkor olyan kanos is lettem, hogy majdnem felrobbantam.
Jan felvonta a szemöldökét:
– Nem vagy egy kicsit féltékeny?