Fivér + nővér

Tehát.. el akarok mesélni Nektek valamit az életemből. Olyasmit, amit biztosan nem mindenki mondhat el magáról, de amit valószínűleg többen mondhatnának el magukról, mint ahányan ezt meg is teszik.

Én a kishúgommal alszom.

Jó, a kicsi az relatív, mi ugyanis ikrek vagyunk. Ha hitelt lehet adni szüleink elmondásának, akkor én vagyok az idősebb.

Amikor Harald Schmidt esténként viccelődik azzal, hogy az Eifel – ben mindenki mindenkinek a rokona, csak nevetünk rajta, mivel hogy egyrészt mi nem onnan származunk, másrészt az oka annak, hogy mi együtt alszunk, az nem az unalom, nem a kéjvágy, vagy hogy mást nem találnánk.

Az egyszerű ok: Szerelmesek vagyunk egymásba.

Gyakran összehasonlítom Andreát (a húgomat) más lányokkal az iskolánkból. Akad azért elvétve néhány lány, aki csinosabb (egy kicsit) vagy okosabb (egy kicsit), de mindent összevetve, nincs számomra csodálatosabb teremtmény, mint a húgom – és amikor ő rám mosolyog, akkor minden elveszett.

Annak idején azzal kezdődött, hogy egyik nap teljesen meztelenül bementem a fürdőszobába (zuhanyozni akartam), és Andrea pont akkor szállt ki a zuhany alól.