Férfi szüzesség

Második szakmunkás képzőt végeztem, jövendő lakatosként. Nyár, buli, csajok. Nem voltam egy férfi csoda, nők bugyija nem nedvesetek be első látásomra, de állítólag a csókom édes volt, mint a méz, nyelvem játéka fenomenális volt szájban és pinában is. Férfiasságom viszont nem volt említésre méltó, legalább is akkoriban és kiderült csak számomra.

Fix barátnő maximum egy hétig volt az oka triviális. Én az idősebb nőkre hajtottam mindig, akiknek már a fasz kézben, szájban kevés volt, mivel lyukukban akarták érezni. Megijedtem ettől, féltem macsóságom odavész, nők csak szájukra vesznek, csak arról beszélnek amim nincs, gúnynevem pedig a kis pöcsű Pista lesz. Féltem azt terjesztik majd rólam, hogy csak harangozom a pinában. Kishitű kamaszként eszembe nem jutott, ezt akár már azután is mondhatták volna mikor kézzel benyúltak a gatyámba, szopták a végletekig. Egyért voltam büszke, hogy szinte minden nő belefulladt a végtermékembe oly mennyiség ürült.

Ilyen előzmények után jött a rekkenő nyár végi hétvége. Badacsonytomajon mamámék falujába lakodalom. Nem tudom ki, nem tudom milyen rokoni kapcsolat én egynek örültem imádtam anyukám szüleinél lenni. Már szerdán levonatoztam. Szép táj, csend nyugalom. Hát most nem. Nyüzsgés, pattogás, készülődés egy 250 fős esküvőre. Sátor állítás, disznók vágása. Hűtőkocsik beüzemelése. Nyüzsgés volt, mint a méh kaptárban. Kivettem részem a munkából, nagy segítség volt a lakatosi képzésemben tanultak, de tudtam már áramot is szerelni és bár csak fröcskölve, de ív hegeszteni is. Péntek délre kész is lett. Szakácsokon volt már a sor. Finom Badacsonyi bor volt és töméntelen házi és százával a kőbányai . Üdítő az üveges szóda narancs lével.

Szombat reggellel elkezdődött a vendégsereg áramlása. Egy padsor a menyasszony rokonságának, egy a vőlegényének. A gyerekek és tinédzserek külön sarokba. Innen tudtam szüleim a menyasszony rokonai. Rengeteg gyerek vegyesen fiúk lányok. Nagy kamaszok elég kevesen. Rám a tizenhárom-tizennégy éves csajok ragadtak mint a legyek a légypapírra. Alig győztem hessegetni őket. Volt két hozzám illő, vagyis inkább az én igényeimnek megfelelő korosabb lány. Az egyik arcra baba arcú, csodás teremtmény volt, de csak a rakott szoknyából, közepesen hosszú, váll aláérő barna hajából tudtam, hogy lány.