Tiszta-tó virága

– Alex megint hozni akarod az az ostoba haverodat, ügye?
– Természetesen. – Felelte a fiú, ki éppen a csomagját tömködte.
– Jó, reméltem mert amekkora barom, annyira jó fej!
– Jah, meg hozz Unikumot. – Nevetett és rám nézett. Fiatal, 16 éves fiú volt Alex. 16 éve ismerem, mert mint kiderült a kórházban egymás mellé fektettek minket a szülőszobán. Milyen kicsi a világ, nem? Kb 10 évvel később a suliban találkoztunk... És kiderült, hogy a szüleink 30 éves ismerik egymást, csak más városba költöztek. Mennyire kibaszottul, kicsi a világ, nem?
Gondolj bele, mondom anyámnak, hogy átjönne egy haverom a suliból. Átjön, bemutatkozik "Drezdai Alex". Erre anyám: "Drezdai? " ritka név, nem? Apád nem Attila és anyád nem Ivett? Mondja... De. Erre mondja anyám. "akkor ő régebb óta ismeri, mint én" Volt nagy nevetés, na azóta elválaszthatatlan barátok lennünk. Nincs olyan hülyeség amibe ne mentünk volna bele. Egyszer eltörtem a karját, mert azt akarta, hogy ugrassak át felette biciklivel, még csak meg sem fordult a fejünkben, hogy meg is hallhat. Ő pedig 2 ujjamat törte el, a kisujjamat azóta sem tudom használni, mert szerintünk kibaszottul jó ötlet volt, belenyúlni a bicikli küllők közé. Ne kérdezzétek... Csoda, hogy ennyi intelligenciával, még élünk. Azóta sem lettünk okosabbak. Most például kitaláltuk, milyen fasza ötlet lesz 3-an elmenni a Tisza-tóhoz biciklivel. 160 km!! MONDOM 160km.
Na el is indultunk itthonról. Be köszöntünk még Balázsékhoz. Ő is egy rendes fiú, de tipikusan az 3. Fiú a csapatban. Kicsit fiatalabb, cserébe mindig csesztetjük, de kibaszott jó fej. Vele a megismerkedés legalább annyira extrém, mint Alexal a barátságunk. Éppen elakartunk lógni a suliból, mert unalmas angol óra lett volna. Sikerült kislisszolni a folyosóra és futottunk, mint a veszett egerek, kifelé. Ez egy kicsit zártabb iskola mint a több, nem lehet csak úgy mászkálni. Egyszer csak előttünk termett egy srác. Ránk nézett és teljesen bepánikolt és futott velünk. Már kint voltunk a suliból, egy mellék utcában, mikor megszólalt:
"Miért is futunk?? ". Azóta is röhögünk ezen. Ez volt az első és utolsó lógása a suliból, ő kis okostojás, de a jobb fajtából.
Na szóval, betértünk hozzá és elindultunk a Tiszta-tóra.