Anyám vakációja

Huszonöt éves indianai kisvárosi fickóként egész sikeresnek mondhattam magamat. Volt egy csodás lakásom a kaliforniai Encinitasban az óceán partján, egy kétéves BMW kabrióm, egy kevés pénzem a bankban és egy jó állásom a San Diego Padres baseballklub titkárságán.

PR-ral foglalkoztam, és több pénzem volt, mint amire valaha vágytam. Így amikor anyám egy nap felhívott Indianából, hogy szeretne Kaliforniába jönni két-három hetes nyaralásra, felhívtam a Delta Airlines-t, és kihasználva a reklámosztályukon való ismeretségemet szereztem anyámnak egy első osztályú helyet harmadosztályú áron. Természetesen ettől anyám rögtön dobott egy hátast, és amikor felvettem a BMW-mmel a San Diegó-i repülőtéren, majd betessékeltem a lakásomba, akkor volt csak igazán elájulva. Általa korábban csak a tévében látott, az óceán partján álló ház teraszán állva hallgathatta a hullámok fáradhatatlan moraját, ahogy nekicsapódnak a partot övező hatalmas szikláknak.

Akkoriban anyám még csak negyvenes éveiben járt, de viselkedésre és kinézetre, mintha csak harmincas lenne. Remek teste volt, és a lábaiért a legtöbb kortársa ölni tudott volna. Szalma-szőke haja vállig ért, a sminkelésnek pedig veleszületett nagymestere volt. Összességében mindig egy stramm nő volt, és az is maradt.

Természetesen átengedtem neki a hálószobámat, én pedig a nappaliban a kanapén aludtam. Miután behordtam a csomagjait a hálószobába, készítettem magunknak egy italt, és miközben azt kortyolgattuk, kifaggattam, milyen volt az útja.

– Viccelsz? – nevetett. – Túl izgatott vagyok, hogy fáradt legyek. El sem hiszem, hogy végre itt vagyok a napsütötte Kaliforniában.

– Este elmehetünk egy buliba – mondtam. – Ha, mint mondod, nem vagy túl fáradt, elkísérhetnél. Egy country klubban lesz, és szerintem tetszeni fog. Még az is lehet, hogy látsz majd egy-két hírességet.

– Csodás! Szívesen veled megyek. Mit vegyek fel?

– Valami szexit – mondtam impulzívan. – Szeretnék villogni veled.

– Hát – nevetett, – van egy bűn-rövid ruhám, amit apád soha nem engedett felvenni. Azt mondta, olyan vagyok benne, mint egy százdolláros kurva.

– Az nem annyira olcsó... – vigyorogtam. – Jól hangzik, vedd fel, de siess, mert a buli már javában tart.

– Adj egy fél órát! Neked nem kell átöltöznöd?

– Nem, csak egy sportdzsekit veszek, lezseren – mondtam. – Siess, kíváncsi vagyok a kurvás ruhádra.