Fenekelés után

Amanda kiment a nappaliból anélkül, hogy hátranézett volna. Nem akarta, hogy a mostohaapja lássa a könnycseppeket, ahogy a hálószobájába indul, és gyorsan becsukta az ajtót. A feneke csúnyán égett a veréstől. De ami a leginkább fájt, az az volt, hogy le kellett húznia a nadrágját és a bugyit az anyja előtt, miközben a mostohaapja megbüntette ezzel a gyerekes módszerrel.

Olyan volt. És mégis... Ezúttal valami történt. Korábban is elfenekelték már, de ezúttal más volt. A csupasz fenekét. A szülei előtt. Igen, fájt, de... De mi? Igen, ezúttal más volt. Másnak érezte magát, bár a mostohaapja iránti haragja erősebb volt.

Arccal lefelé feküdt az ágyán és zavartnak érezte magát. Az ütések heves fájdalma ellenére miért érzi magát annyira beindultnak? Nem volt értelme. Ha erre gondolt, az csak még jobban összezavarta. Csak meg akarta érinteni magát. Szóval mi van, ha nincs értelme? Valamiért a verés, az anyja nézése, a fedetlen feneke nagyon felizgatta.

Halk kopogást hallott épp amikor elkezdte maga alá csúsztatni a kezét és ki akarta lazítani a nadrágját. Az anyja belépett a szobába és csendesen becsukta maga mögött az ajtót.

– Szia, drágám! Van egy kis krémem, ami csillapítja a szúrást. – mondta halkan.

Amanda anyja csinált már ilyet, de eltelt egy kis idő az utolsó fenekelés óta. A lány egészen elfelejtette a rituálénak ezt a részét. Keze megdermedt a pocakja alatt, miközben anyja az ágy szélére ült.

– Hadd segítsek levenni a nadrágodat!

Amanda visszatért a nadrág kigombolásához és megemelte a csípőjét, miközben anyja lassan lehúzta a farmerét és a bugyiját és lecsúsztatta a lábáról. A lány a párnájába temette a fejét, miközben hallotta, ahogy anyja leveszi a tégely tetejét majd elkezdte bedörzsölni a hűvös kenőcsöt irritált popsijába. Ettől kevésbé volt erős a csípés, valójában egész jó érzés volt. De miért volt még mindig olyan izgatott?

– Jobban érzed magad, kicsim? – kérdezte az anyja reményteljes hangon.

Amanda tudta, hogy az anyja a fájdalom csökkentése mellett próbálja csillapítani a mostohaapja iránti haragját is.

– Igen, azt hiszem – motyogta, miközben érezte, hogy fiatal puncija bizseregni kezd.

A késztetés, hogy megérintse magát, most még erősebb volt, anyja jelenléte ellenére.