40 éves osztálytalálkozó 7. rész

Feri

Hiba volt bemenni Ildihez reggel, az átélt éjszaka után. Nyúzott volt, kimerült, és ingerlékeny. Szó szerint kidobott, azt harsogta, ő már kevés nekem. Azt hitte szexelni akarok, pedig eszem ágában nem volt. Már az ajtóban voltam, még odaköpte:
– Érezd jól magad nélkülem...

Sosem voltam jó a női-hiszti-kezelésben, így szó nélkül távoztam. Lementem az étterembe, ettem pár falatot, és egy naracs-juice és egy kávé társaságában kiültem a kerthelységbe. Már lézengtek néhányan, a maratonira nyúlt éjszakai wellness megviselte a társaságot. Süttettük magunkat a kellemes délelőtti napsugarakkal.

Az eredeti terv szerint a délelőtt szabadtéri programokkal telt volna, és a személyzet által előkészített alapanyagokból kora délután bográcsozás, majd azt követően a gimis években készült fotók, és celluloid szalagra rögzített videók közös megtekintése. Zárás elvileg este hatkor, a fakultatív tovább maradás lehetőségével.

Megittam a kávémat, és amikor a narancs-juice is elfogyott, feltápászkodtam, elindultam a bográcsozóhely felé. Gondoltam, hasogatok egy kis gyújtóst, meg összeszedek némi tüzelőt a bogrács alá. Sajnos azonban gondos kezek megelőztek, be volt készítve minden szükséges faanyag.

A többiek is csak ténferegtek, itt-ott kialakult egy kis beszélgetés a semmiről, ellaposodni látszott a buli, vagy csak kimerültek voltunk. A létszám is hullámzott, volt, aki megjelent, majd egy üdítő, vagy egy kávé után eltűnt. Charlie és Oszi KáPéval bütyköltek valamit, egyszer csak megjelent a szabadtéri LCD panelen egy kép a gimis elsőéves évnyitóról. A jelenlévők egymást mutogatták a képen, és nagyokat röhögtünk, hogy néztünk ki 14 évesen. A kép váltott, szemmel láthatólag töri óra volt, de visszakértük az előzőt. Még egy jó darabig poénkodtunk, elemeztük az osztályfotót, mire hagytuk tovább lépni. A töri óra is ezer emléket csalt elő, ezzel is el voltunk legalább negyed órát.

Megjelent Ödön – szemmel láthatólag frissen zuhanyozva, de nem kipihenve az éjszaka fáradalmait – és morcosan dörmögte a „vétkes” triónak:
– Basszus, ezt szántam délutánra...
– Bocsesz, unaloműzőnek szántuk – mentegetőzött Oszi
– De ha már így alakult, délutánra majd kitalálunk valami mást...