Malware

Csilla megkért, hogy hozzam helyre a laptopját, ami valamilyen malware fertőzést kapott. Persze nem egészen ezeket a szavakat használta. Noha a gyógyszerészetin tanult és nagyon okos lány volt, nem foglalkozott különösebben a számítógépekkel, amíg azok megfelelően működtek.

Meglehetősen könnyen megszabadultam a problémától, de amikor elkezdtem böngészni a fájljait, hogy megtudjam, mi lehetett a fertőzés oka, találtam néhány képet és videót, amelyekről el sem tudtam képzelni, hogy ő nézte. Pedig ez volt a helyzet. Tudtam, hogy minden fontos esszéjét és hasonlóit ide mentette, így biztosan nem engedte hogy a barátai használják ezt a gépet.

Ennek természetesen nem kellett volna teljesen meglepnie. A lányom már fiatal felnőtt nő volt és a nők is álmodoztak ezekről a dolgokról. A téma egy kicsit különösnek tűnt egy lány számára mint álmodozási anyag, de ez csak az én véleményem volt. Az anyag teljes egészében nagy, lüktető péniszekből állt, amelyek vastag, fehér ragacsot lőttek csinos, fiatal lányok szájába.

Észre sem vettem, hogy Csilla besurrant, amíg meg nem szólalt:

– Sikerült megjavítanod, apa... Ó, ööö, hmmh...

Imádni valóan elpirult, amikor észrevette hogy mi történik a képernyőn. Biztos vagyok benne, hogy én is ezt tettem, tekintve, hogy épp egy animált, lassított gif ment, amelyen egy hosszú fehér spermafolyam lövellt egy lány nyelvére, majd folyt mélyebbre a szájába. Meglehetősen pillanat volt.

– Mhnmp.. – motyogta Csilla és zöld szemei ​​riadtan elkerekedtek.

Gyorsan bezártam az oldalt és megpróbáltam menteni a helyzetet:

– Biztosan a rosszindulatú program mentette a gyorsítótárba... Úgy értem, alkalmanként tesznek ilyesmit...

Tudtam, hogy nem hangzok teljesen meggyőzően, még ha ez az érv bizonyos helyzetekben igaz is lehetett volna. Messze nem ez volt az egyetlen kép vagy videó, amit hasonló témában találtam és a legtöbbet szándékosan mentették el, nem csak a gyorsítótárban kötöttek ki. Az is sokatmondó volt, hogy nem vádolt azzal hogy pornót nézek a számítógépén, noha a helyzetnek így kellett volna kinéznie számára.

– Ha.. Igen... Persze... Így van! – mondta és túlságosan ideges lelkesedéssel bólintott.

Azt is észrevettem, hogy a pillanatnyi zavar ellenére figyelme az animációra összpontosult, amíg az a képernyőn volt. Gyorsan kikapta a kezemből a laptopot és kissé kapkodóan közölte:

– Nos.. Működik... Most szükségem van rá!