Szingli pörgés 4. fejezet - Elvadult vágyálmok 12. rész

A három barátnő pénteken, a hosszú hétvége harmadik bulinapján úgy döntött, elhagyja Budapestet. Persze nem végleg, hanem csak egy éjszakára. Este vonatra szálltak, és a Fejér megyei Velencéig utaztak, hogy meglátogassák a Club Wave nevű szórakozóhelyet. Már a kabinjukban elkezdték az alapozást, ami ezúttal pezsgőzést jelentett. Fotókat is lőttek egymásról. Lorenáról egy olyan készült, amelyen az üveggel a kezében mosolyog.
A diszkóban leadták bőrdzsekijeiket, majd megrohamozták az italpultot, ahol pár pohár vörösboros kólát fogyasztottak. Táncolni mentek a klubslágerekre, ám Vivit hamar felszedték.
– Már megint ketten maradtunk – állapította meg Timi fülébe kiabálva Lorena.
– Mint a legtöbbször. Ez van. Fogadjunk Én leszek a következő! – mondta mosolyogva a másik.
– Vagy Én – kontrázott rá vigyorogva Lorena.
– Na azt majd meglátjuk... Van is egy ötletem. Üljünk le a pulthoz, és amelyikünkhöz előbb odamegy egy pasi, az bármit kérhet a másiktól, amit a másiknak teljesítenie kell – ajánlkozott társnőjéhez hajolva Tímea – Bármit, persze normális határokon belül.
– Öhm... Oké, legyen – egyezett bele a barna hajú csaj.
– Rendben, de nincs semmi csalás, semmiféle női praktika, csak ülünk és várunk! – fektette le a szabályokat a szőkeség – Kezet rá!
Lorena egy, a barátnőjétől távolabbi bárszéken foglalt helyet. Betartotta az előírásokat, még a szemkontaktust sem vette fel egyetlen férfival sem, csak egymagában iszogatott. Időnként Timi felé pillantott. A negyedik ilyennél azonban meglepődött, mivel egy mellette álló fiatal srácot látott vele beszélgetni. Tímea úgy helyezkedett a széken, hogy a barna hajú csajjal szemben legyen. Az látta, ahogy vigyorogva diskurál az idegennel, valamint annak háta mögé nyúlva, felmutatja középső ujját. Lorena bosszankodva élte át a vereséget.
Később Őt is megkörnyékezte egy fiatal, sötétbarna hajú, barna szemű fiú, akit Bennek hívtak. Jó kedélyűen elcsevegett vele, aztán kiment a mosdóba. Kezeit mosva az arcát szemrevételezte a tükörben, amikor Timi lassan kisétált az egyik fülkéből.
– Na milyen érzés veszíteni? – kérdezte elégedett vigyorral az arcán.
– A csávó egy ócska ribancot választott. Szar az ízlése, ennyi. Egyáltalán nem érzem a vesztemet – felelte gúnyosan Lorena.