A könyvtárban

Zoli sokat járt a könyvtárba. A főiskola utolsó időszaka rengeteg kutatást, adat keresgélést követelt. Először elvesztegetett időnek érezte az itt töltött időt de aztán megtetszett neki a hely nyugalma és csendessége. No meg pár alkalom után feltűnt neki Zita, az egyik könyvtárosnő. Csinos, negyvenes hölgy formás popsival és kellemesen dús keblekkel melyeket nyáron nem rejtett véka alá! Sosem volt kihívó, megtalálta azt az arany középutat ami még nem közönséges de a férfi ember szívesen elgondolkodott milyen lenne megérinteni a lágyan hullámzó domborulatokat?!?
A fiúnak is ez tűnt fel először! A könyvek fölött elmélázva figyelte ahogy pipiskedve pakolja vissza a könyveket a polcokra közben szoknyája sokat sejtetően csusszant feljebb combjain. Feneke szinte vonzotta a tekintetet. Ha melegebb idő volt a kis nyári ruhácskák még a bugyi vonalát is látni engedték. A fiú fantáziája sokszor járt már a szoknya alatt elképzelve a nő finom csipkébe csomagolt nőiességét!
Az idő teltével megismerkedtek, amolyan viccelődő egymást ugrató barátság alakult ki köztük. Zita szerette a fiatalok humorát és Zolinál a humor mellé kellemes külső is járult, szívesen kereste a fiú társaságát.
Kellemes, meleg nap volt. Zoli a házi dolgozathoz adatokat keresni érkezett a könyvtárba. Jóleső érzéssel konstatálta, hogy Zita áll a pult mögött!
– Szia Zitus! Most, hogy látlak végre megszépül a napom!!! – mosolygott a nőre és közben arra is felfigyelt ma különösen csinosan öltözött fel! Finom kis nyári ruha, kicsit mélyebb dekoltázzsal ajándékozta meg a szemlélőt. A melltartó finoman megemelte lány kebleit. Térd felett végződő szoknya lágy eséssel hangsúlyozta feszes popsiját! – Hű de csinos vagy ma! Remélem az én fejemet akarod elcsavarni?!?
– Szia Zoli! Köszi a bókot és nem mondom, hogy nem de azt sem, hogy igen! Találd ki magad!!
Huncut mosolyt eresztett meg a fiú felé és sokat sejtetően nézett a szemébe. Tetszett neki a srác! Fiatalosan izmos teste, sötét haja és fekete szemei többször mozgatták már meg a gondolatait máskor is!
– Megyek, keresek egy pár könyvet a dogámhoz! – folytatta Zoli.
– Renbden, de előtte segíts nekem egy picit! Van egy pár könyv amit vissza kell vinnem a helyükre.