Az élet mindent visszaad 1. rész

A velencei tó partján egy négy csillagos szálloda medencéje mellett süttettem a testemet. A napszemüvegem keresve kezembe akadt a tegnapi a korzón való sétáláskor a két nőtől kapott kis füzet. Első sorát elolvastam:
„Az élet mindent visszaad! A mi Istenünk mind a jót mind a rosszat, jutalmazza, bünteti. Ezt a Jehovák kiváltsága, megtapasztalása. ”
Na ennyi pont elég is volt. Semmit nem dobok ki, de majd itt hagyom a nyugágyon. Én hithű keresztény vagyok és igen, megtapasztaltam azt amit olvastam. A fejemre húztam a törölközőm és a gondolataim szárnyán visszarepültem az időben.
Életem első emléke, mikor másfél évesen a nappaliban a padlón ülve játszottam és bizony bekakáltam a bugyiba. Anyám úgy pofon vágott, hogy felszakadt a szám.
– JÓZSIIII! Gyere takarítsad ki a szarból imádott lányodat. – én szipogtam, apa felvett, puszilgatott. Megmosdatott, felmosott.
Anyám mindig megvert és a hajam húzta. Utáltam mind anyám, mind a hosszú hajam. Három éves voltam mikor megszületett Kati húgom. Irigyeltem. Anyám becézgette, pátyolgatta, én még inkább elnyomva lettem. Apa volt aki minden kevés szabadidejében velem volt, nevelt, focizott, vitt magával a teherkocsin. Azon pillanatok voltak éltető pillanatok, csak apától kaptam szeretetet. Anyám csak ordítva beszélt velem, rángatta hajam. „Ari mit csináltál, Ari hozd ide ezt, Ari vigyázz a húgodra. ” Ari. Így becéztek, hisz apukám kérésére mamám nevét, azaz Arankát kaptam. Ezért nem utáltam a nevem, mert az apa anyukájától örököltem. Apa gépkocsivezető volt a Takarmány üzemben. Alig volt otthon mindig úton volt, engedték neki a fusizást. Anyám takarító nő volt a kultúrházban. Egy 49 nm-es másfél szobás kádár panelben laktunk. Elsős voltam mikor már én vigyáztam Kittire, hoztam, vittem oviba, sokszor én adtam neki be aprított kakaót. Ezt tudtam megcsinálni. Kakaóba áztatott száradt kenyér. Már 7 évesen sokszor én fürdettem fektettem le, feküdtem én is le evés nélkül. Sokszor anyám haza jövet éjnek idején kirángatott az ágyból mert nem mosogattam el. Ha apa otthon volt ő védett meg. A nyarak voltak jók. Anya és Kitti az anyai mamámnál voltak, ahol napszámosként dolgozott anyám. Engem apa vitt magával. Tanított autót szerelni, 12 évesen az ölébe ülve vezettem az IFA-t, majd 13 évesen a kombájn mellett én mentem míg telt a terepes IFA és én vezettem ki a közútig.