A nyári szünet 1. rész

Elmélázva feküdtem a medence melletti napozóágyon és a felettem elhaladó felhőket bámultam. A nap sugarai kellemesen melengették csupasz mellkasomat és a fülledt szellő, néha megcirógatta bőrömet a bő úszónadrág alatt. A nyári szünet második hete volt és annyi minden kavargott a fejemben. Oly sok mindent szerettem volna belezsúfolni ebbe pár hétbe, azonban ahogy a többi tizennégy éves kamasz fiút, engem is az agyam helyett, egy másik testrészem irányított. Bármit is kezdtem el fejben tervezgetni a nyárral kapcsolatban, valahogy mindig ugyanoda lyukadtam ki. Elképzeltem, amint kint ülök a strandon és mint ahogy most is, a hasamat süttetem. Bámulom a vízpartot, körülöttem egyetlen teremtett lélek sincs. Meztelenül heverek a fűben és az ujjaimat a merev férfiasságomra kulcsolom. Elkezdem kényeztetni magam, miközben a fűszálak, lágyan simogatják csupasz bőrömet és gyengéden a szőrtelen herezacskómat cirógatják. Ám, ahogy a gondolat végigfutott az agyamon, kipirult arccal zökkentem vissza a valóságba.
Lábaimat lassan felhúztam, hogy a combjaim közé rejtsem félig merev farkamat. Óvatosan oldalra sandítottam, hogy megbizonyosodjak róla, a barátaim nem vették észre, mi is történt velem. Ügyet sem vetettek rám. Kevin és Jasper az asztalnál ülve, a telefonjukat bámulták. Gondolom valami bugyuta videót nézhettek, mivel halkan vihorásztak közben. Olyan közel ültek egymáshoz, hogy a vállaik összeértek és néha, játékosan elkezdték egymást lökdösni, mikor már kezdték kellemetlenek érezni a másik csupasz bőrének érintését. Kivártam egy darabig, míg lelankadok, majd ismét leeresztve a lábaimat, szemeim behunytam és úgy élveztem a semmittevést. Egy rövid időre elaludhattam. Mikor magamhoz tértem, a testem felhevülten, verejtékben úszott. Körbenéztem, de a fiúkat sehol sem láttam. Fürgén feltápászkodva, besiettem a házba, majd feltépve a hűtőt, töltöttem magamnak egy pohár jéghideg üdítőt. Jól esett a kiszáradt torkomnak. Azután elindultam az emelet felé. Benyitottam Jasper szobájába, de ott nem találtam senkit. Kevin szobája következett. Ahogy kinyitottam az ajtót, természetesen kopogás nélkül rontottam be, hirtelen kővé dermedtem. Ismét csak abban reménykedtem, hogy nem vettek észre. Most azonnal ki kell mennem innen. Azonban a lábam földbe gyökerezett és képtelen voltam szabadulni a látványtól.