Régi barátság 1. rész

Nyár volt, döglesztő meleg, én pedig teljesen erőtlen voltam. Barátnőm 4 hete szakított velem, mert már nem érezte a szenvedélyt... Eleinte nagyon nehéz volt, hiszen 2 évet töltöttünk együtt, úgy volt, hogy hamarosan hozzám költözik az albérletbe. De sajnos odáig már nem jutottunk el. Mostanában inkább a munkámmal foglalkozok, néha eljönnek barátok egyet, de nincs erőm kimozdulni. Nem csak a fájdalom miatt, hanem a meleg miatt is, hiszen estére elmegy minden erőm: edzés, munka, felületes takarítás, ezek ilyen melegben komoly erőpróbát jelentenek szinte.
A barátaim persze megpróbálnak visszatéríteni az életbe, de most nem hiányzik a csajozás, egyébként sem tudom már hogyan kell... De nincs is kedvem sem, fáradt vagyok. Még a szexre gondolni sincs erőm, az esti Private Blue műsor inkább hasonlít egy brazil szappanoperához, mint egy erotikus vagy netán szexfilmhez, jókat nevetek rajta, de annyi. Valami hiányzik belőle...
Aztán egyik este jön a telefon, hogy évfolyamtársaim összeülnek, egyet aztán megy egy kis táncolás, kint a szabadban a Petőfi hídnál. Mivel aznap nem volt edzésem és még az időjárás is elviselhető volt, gondoltam egye fene, 10 – kor már kellemes lesz odakint. Úgy alakul, hogy csak fiúk vagyunk, öten, régi jó cimborák, sok közös bulival a hátunk mögött, szóval jó a hangulat. A két is megteszi a hatását, nyitottabb vagyok, bár messze nem ! Kellemesen ellazulok és jól esik a tánc is, mégha csak fiúk is vagyunk. Rojuk, a számok felét sosem hallottuk, de az ismerősöket teli torokból üvöltjük mi is a tömeggel, szóval jó érzés ott lenni.
Aztán jön az újabb kellemes meglepetés: megjelenik egy újabb csapat az évfolyamtársaimból, élükön Bea. Ő egy nagyon kedves, jó alakú lány, akivel mindig jókat buliztunk: szórakoztatjuk egymást, flörtölünk, bár mindketten régóta tartó jó kapcsolatban voltunk, ő 4 éve, én 2 éve, így maradtunk a flörtnél, sosem volt több, sosem akartunk többet, csak szórakoztunk. Ő volt a bulikon az én "Őrangyalom", hiszen amíg vele foglalkoztam, addig nem más lányoknak csaptam a szelet. Persze ez nem volt jellemző, de a lényeg, hogy vigyázott rám, és talán én is rá egy kicsit, hiszen – ha egyedül lenne – biztos megkörnyékeznék a pasik.