Vendégségben 8. rész

– Mire vagytok kíváncsiak? – játszotta az értetlent Anett.
– Tudod te azt nagyon jól! – morgott vele a férje.
– Mindenre apró részletre – vágtam rá.
– Részteles, aprólékos beszámolót kérünk – fejezte be István a kérlelést.
– Tisztelt utasaink, oldják ki gátlásaikat, bontsák fel , mesedélután indul – mondta Anett egy repülőgép kapitányát idéző hangsúllyal.
Felröhögtünk, eleget tettünk utasításainak, és várakozva néztünk rá.
– Miután Ottó kizavart benneteket, ott ültek egymás kezét szorosan fogva, megszeppenve, mint két kisdiák, akit csínytevésen kaptak.
Nem igazán tudtam eldönteni, hogy belemenjünk-e, vagy inkább hagyjuk az egészet a fenébe.
De aztán azt gondoltam, előbb-utóbb úgyis meg fogják lépni, ha egyszer felmerült az igény, nehéz úrrá lenni rajta. Akkor inkább itt és most, legalább az apropó is meg van, és terápiás kezelésben jártas személy kezében vannak.
Úgyhogy az első negyed óra – 20 perc erről szólt.
Mivel mindannyian fel voltunk öltözve, én kezdtem a vetkőzést, kértem Julikát, hogy kövesse mozdulataimat. Ő azt mondta nem akar magától levetkőzni, vetkőztesse a férje. Mondtam nekik, rendben, egyet nekem, egyet neked. Így végül Ottó vetkőztetett le mindkettőnket oly módon, hogy egy ruhadarabot levett rólam, egyet Julikáról. Mivel sokkal kevesebb cuccot viseltem, mint ő, rajta még maradt bőven, mire én meztelen lettem. Mondanom sem kell, Ottó szemei kigúvadva itták a látványt. Odaálltam ádámkosztümben Julika elé, egyik kezét a mellemre, a másikat a puncimra téve, mondtam neki, soroljon fel 7 különbséget kettőnk testrészei között. A trükk működött, szép lassan tapogatta a testemet, majd a sajátját is, és sorolta a különbségeket. Mire mind a hetet megtalálta, ő is meztelen volt, és mindkettőnk sunája tocsogott a nedvességtől. Oda vezettem az ágyhoz, úgy fektettem hanyatt, hogy a férje jó belátást kapjon az akkorra már nedvességtől csillogó puncira, majd mellé térdeltem, és Ottó felé pucsítva megbizonyosodtam róla, hogy az enyémet is alaposan szemügyre vehesse.
Elkezdtem simogatni először az arcát, a nyakát, a vállait, a könyökhajlatát. Majd nagyon óvatosan, alig érintve a melleit, és szépen lassan haladtam lefelé. A szám kb. arasznyi késéssel követte a kezem, mire a szeméremdombjához értem, már kapkodta a levegőt. Türelmetlenül nyomta volna a fejemet a combjai közé, mikor megszólaltam: