Négy fal között 5. rész

... – Igen igazad van. – Lassan kászálódott le az ágyról. – De szeretném ha egyszerre lennétek háló társaim...
– Nem, Tomi nem. Felejtsd el. – és akkor ezt komolyan is gondoltam.

Teltek a napok. Én anyával olyan voltam, mint máskor, törölni nem tudtam, de sötét, eldugott bugyrába rejtettem az agyamnak. Tomi is megmaradt a bohó, jó kedélyű srácnak. Éreztem, hogy felszabadult, főleg amikor megtudtuk, hogy a projektet elnyertük és ha jól megy ő lehet az IT ottani csoportvezetője. Anya viszont fiatalosabb lett. Sokkal többet mosolygot, néha jóízűen nevetett, szinte szárnyalt. Shoppingolni mentünk. Egyforma szabadidő felszerelést és tornacipőt vettünk és megkért, hogy együtt járjunk ki kocogni a közeli parkba. Ő aki már a gyorsabb, sietősebb tempótól is rettegett. Szinte éveket fiatalodott, láthatóan visszanyerte az életkedvét. Tudtam, de mégsem akartam tudni az okát. Tudtam mikor vannak együtt kettesben Tomival, olyankor anya feszült volt előtte, majd másnap szárnyalt. Tomi erőltette a hármast, de határozottan elzárkóztam még a gondolattól is.
Egy kedden a munkába menet, reggel viber üzenet:
„Lebeszélve Zsolttal, délben elenged, kiadja csuszáid. ”
Azonnal telefon:
– MIT KÉPZELSZ TE PÖCS FEJ. AZ ÉN FŐNÖKÖMNÉL AZ ÉN IDŐMMEL NE MERJ RENDELKEZNI... – üvöltőttem a kocsiban, hogy a lámpánál a csaj az anyós ülésről át is nézett. Ja Tomi meg rámtette a telefont. Tudtam bárhol is kapom el, ha kirúgnak is leordítom a fejét. Ezt tudta ő is, így a parkolóban várt, rohant a kocsimhoz, hogy ki ne szálljak. Beugrott mellém és mielőtt üvölthettem volna, a rúzsom szétdörzsölve a tenyerét a számra szorította.
– Hugi! Túlhajtod magad, a hormonok keményen dolgoznak benned. Le kell állnod, pihenned kell, ezért gondoltuk anyával ezt a kis akciót.
– NÖÖÖEEEE-próbáltam nemet kiabálni sikertelenül.
– Kérlek nyugodj meg. 10 perc múlva értekezletem lesz a nagyfőnökkel. Nem késhetek. – tudta a munka nálam tabu, így bólintottam. Lassan eleresztette a szám a szorításból.
– Ganéj, szarfaszú! – még üvöltöttem utána. A biztiboy ki is jött a bódéjából.
Anya győzködött egész délelőtt, hogy kell nekem is egy kis lazulás. Egy órakkor leléptem. A garázsban már a fogadó bizottság, vagyis anya meg Tomi. Tomi elegáncsosan, anya a szokásos toprongyosan.
– Érezzétek jól magatokat. Raktam be pár göncöt neked. – ölelt magához, kétoldalt megpuszilt anya, előbb engem, majd Tomit. – Majd hívjatok.