Négy fal között 4. rész

... A kocsiból írtam mind bátyámnak, mind anyának viberen. „ Minden Ok. Zsoltival a központba megyünk. Délután anyánál elmondom a tegnapot. Lesz csodálkozás. ”
Anya válaszolt vissza. „Remélem nem cseszted el az életed, láttam a rendőröket”
„Nyugi minden ok, sínen vagyunk a banya leírva”
Sajnos előre jelezték, lehet ha az anyacégnél meghozzák a döntést a jövő héten nem gyalog galopp lesz az életünk. Készüljünk tartós túlórára amit nem fognak tudni kifizetni hanem csusza formájában vehetünk ki.
Anya a húslevest miattam melegítette újra. Én büszkén meséltem az előző éjszakát. Anya homloka egyre barázdáltabb lett, Tomi meg egyre kanosabb. Anya csak a képekre pillantva nyugodott meg, hogy a banya nem csinál csetepatét ha rájön. A Tomi farkát gyömöszölve, bort döntve magába nézegette a képeket, könyörgött kéri a képeket, persze tiszteletben tartja, hogy csak magán célra. Alig mentek át a képek megcsörrent a telóm, azonnal be kell menjek a céghez, megjött a döntés. A főnök tömören elmondta, hogy egy félautomata gépsort akarnak ide telepíteni, több éves kimutatásokat kérnek. A pénzügytől, pedig egy csarnok bővítés költségvetését... Mondta, mondta. Én fél szemmel az egyre spiccesebb Tomit és anyát néztem akit oldott az a két deci bor amit engedélyezett magának. Szinte velem már nem is törődtek csak vihorásztak.
Szinte az irodában éltem. Tomi hozott tiszta fehérneműt ruhát, mikor kellett. Ott tisztálkodtunk, aludtunk keveseket. Anyával naponta beszéltem telefonon, Tomi meg be be nézett nem csak ha ruhát hozott. A következő hét péntek délután került az anyag elküldésre. Hat körül kínokat átélve értem anyához. Elengedtem magam, kipukkantam. Nem volt zárva az ajtó kettőre, remélem vendége van, nem nyúz, hogy egyél már. Gyanús volt, hogy nem komolyzene hanem dzsessz szólt. A konyha üres, még nincs vacsorához készülődés. A nappaliban már a zene mellett fura hangok is voltak. A hállószoba ajtóban megtorpantam. Szerencsére nem volt erőm semmihez, csak lehuppanni a földre, és a sarkamra ülni. Anya háttal nekem Tomin ült. Félreérthetetlenül, meztelenül és kimért le-fel mozgásban a fia faszán. Kiégésem miatt nem voltak érzéseim. Egy darabig néztem a ritmusos mozgásukat és az egyre gyakrabban feltörő sóhajokat.