Egy hobby író kalandjai - A második élet kezdete 3-4. rész

Mint az előző két részben olvashattátok, Ava felemelt a felhők közé aztán hagyta, hogy szabadeséssel becsapódjak a valóság szürke és kőkemény betonjába. Persze én is hibáztam, túl gondoltam valamit, ami ezek szerint nem is létezett. Eltelt egy év, már alig jutott eszembe az eset, jártam a világot, a legfrissebb munkám éppen a kiadás előtti fázisban járt, utolsó simítások a borítón a reklám kampány indítása, megjelenések a médiában stb. Közben persze haladtam a terveim szerint. Egy év alatt öt nőt sikerült lefektetnem volt, akit egyszer, de volt, akivel két hónapig húztuk. Éppen nem volt senkim, de már éppen késztetést éreztem egy újabb kalandra, amikor megszólalt a magántelefonom, egy klasszikus Vivaldi témát ismételgetve. Ezen a számon csak a családom és a barátaim hívtak, felvettem a telefont az asztalról és a kijelzőre néztem, egy ismeretlen szám villogott rajta. Egy tized másodpercig haboztam, aztán felvettem, de nem szóltam bele. Nyúlt a csend, már majdnem letettem, amikor bizonytalan hangon bele hallózott egy női hang Angolul.
– Hallo, Adam te vagy, Ava vagyok. – Megdöbbentem sok mindenre számítottam, így péntek délelőtt, biztosítási ügynökre vagy banki tanácsadóra, de rá nem. Azért összekapartam magam és válaszoltam.
– Szia Ava meglep, hogy felhívtál, mit szeretnél?
– Rosszkor hívlak? Hívjalak később?
– Nem, nem csinálok semmi fontosat.
– Akkor elég barátságtalan vagy, még egy „hogy vagy Avát” sem érdemlek.
– Bocsáss meg, Szia Ava, hogy vagy? Meglep, hogy felhívtál. Mit szeretnél?
– Úgy érzékelem, jobb, ha kibökőm. Magyarországon vagyok, és szeretnélek meglátogatni, és beszélni veled. – Összeráncoltam a homlokom, eltelt egy év bakker, kibukott belőlem a logikus kérdés.
– Gyerekünk született?
– Jézusom, nem dehogy, spirálom van, nincs gyerekünk. Csak beszélni akarok veled, ha megengeded. – A spirál jó cucc, a nejemnek is az volt, teljes biztonság és a hormonokat is kordában tartja. Vajon mit akar tőlem ez a nő, kíváncsivá tett.
– Rendben, a címet tudod, ha megtartottad a névjegykártyámat.
– Egy óra múlva ott leszek. – Mondta és bontotta a vonalat. Rövidnadrágban és egy laza, régi galléros pólóban ücsörögtem a dolgozó szobámban a legújabb ötletem gerincét fektettem le éppen.