Sárkány bűvölet
Eredeti: Index - Erotikus fantáziáink
Megint telefonált, hogy hazajön, és ő újra azt az eszeveszett, könyörgésig menő sóvárgást érezte, pedig megfogadta, hogy legközelebb nemet mond neki. Zűrzavaros volt a lelke, kavarogtak benne az ellentétes érzelmek. Nem akarta ezt a kapcsolatot. Ilyen kapcsolatot nem. Ez csak elemésztette, felfalta őt. Lassanként az élet elszürkült arra az időre, amíg a férfi távol volt. Ezt nem akarta. A függést. Sose tudta, hogy jön-e legközelebb vagy ez volt az utolsó alkalom. Sosem maradt egy éjszakánál tovább, de mindig visszatért és ő képtelen volt ellenállni neki. Először csak egy telefon, hogy megérkezett, majd a koreográfia mindig ugyanaz: ebéd vagy vacsora, majd eszeveszett szeretkezés. Hol már a férfi kocsijában, hol a parkban, hol egy raktárba surrantak be. A leglehetetlenebb hely egy luxus áruház próbafülkéje volt, aminek az ajtaját be lehetett zárni. Akkor befogták egymás száját, hogy ne hallatsszék ki semmi. Volt benne valami gyengéd
Most is ott állt az ajtóban, neki támaszkodva az ajtófélfának, szája szegletében szomorkás mosollyal. De a tekintete! Az az olvadt keserű – csokoládé barna szem perzselte, égette, hívogatta, lemeztelenítette, a gyomrát görcsbe rántotta. Barna félhosszú, hullámos haja megcsillant a rávetülő napfényben, a nevetőráncok a szeme körül finom pókhálóknak tűntek, rövidre nyírt szakálla és bajsza tömör szőnyegnek. Izmos, kisportolt testén ingerlően feszült a rövid ujjú póló, fekete nadrágja a nő számára sokat ígérőn simult ágyékára, fenekére.
Ékszert nem hordott, ujján csak egy széttárt szárnyú sárkányt ábrázoló ezüst gyűrű volt.
Már a vacsora alatt alig bírt magával. Legszívesebben befalta volna az ételt és ott helyben magára rántotta volna a férfit. De nem, mindig lassan, kiélvezve az ízeket ettek. Ez is a játékhoz tartozott. A férfi lába néha hozzásimult az asztal alatt. Mindig szándékosan, mert utána a szeme belefúródott a tekintetébe és fogva tartotta. Ilyenkor nem látta a környezetét, a hangok távoli morajjá csendesültek, csak a szeme létezett. Örvénylő kút, melynek mélyén parázs izzik. Átforrósodott tőle az egész teste, finoman megremegtek a lábai. Ilyenkor a férfi mindig feltett neki valamilyen semleges, teljesen oda nem illő kérdést. Utálta ilyenkor, hiszen játszott vele.
Végre vége lett a vacsorának. A férfi kifizette a számlát, majd elindultak a közeli parkon keresztül haza felé. A férfi szótlanul, elgondolkozva lépdelt mellette, átkarolta és közben finoman simogatta a karját. Meghitt érzés volt, mintha valóban egymáshoz tartoznának. Érezte, hogy valami megváltozott a férfi korábbiakban megszokott viselkedésében, de nem tudta a magyarázatot. Sokáig matatott a lakáskulccsal, többször elejtette. Nem mert a férfire nézni.
Már letette táskáját, kezében állt a kulcscsomóval, amikor hirtelen azt érezte, hogy a férfi erővel maga felé fordítja, majd a falnak döntve a nyakába csókolt. Áramütésszerű, egész testén bizsergető érzés ömlött el, lábai erőtlen rongydarabok lettek, nem bírta magát megtartani, felnyögött, a kulcsok a földre estek. Nem emlékezett arra, hogy a férfi valaha is ennyire hamar elvesztette volna a fejét, amikor találkoztak.
A férfi a derekáig felhúzta szoknyáját, elétérdelt és a combja belső felét csókolgatva egyenként pattintotta ki a harisnyatartó kapcsait. Minden egyes csók egy kapocs volt, a csókok egyre beljebb haladtak szemérem dombja felé. A férfi félig erősen tenyerét rányomva végig simított lábának belső felén. Egyre hevesebben dobogott a szíve, pihegve élvezte a bevezetést. Szaggatott, egyben tétova ritmusban simogatta a férfi haját. A férfi közben gyengéden kikapcsolta a kombidressz alsó kapcsait, melynek következtében szabaddá vált az út. Száját, orrát beletemette a nő bundájába, végigcsókolta, nyalta a vérrel hírtelen megtelt kisajkait, csiklóját. A nő az érintésektől összerándult kívül – belül, mert
A férfi most felegyenesedett és még mindig a falnál tartva őt, sietősen kiszabadította mindkét vállát blúzából és belefúrta arcát a két melle közé, játékosan összeszorítva azokat két kezével. A férfi már izgalomban volt, érezte a könnyű nadrágon keresztül a hasának feszülő falloszt. A férfi lehajolt és a melltartórészt pántjánál fogva lehúzva szájába vette jobb mellbimbóját, majd sokáig ide – oda vándorolt a két mellbimbó között, mintha nem tudná eldönteni, hogy melyik ízlik jobban neki. Nyelvével finoman szopogatta őket, arcával is végig simítva azokat. Ő már nem tudott mást csinálni, mint szemét
Hirtelen mohó és
A nőben kaján öröm villant fel, mert látta, ahogy a férfi rekord sebességgel szabadul meg cipőjétől, nadrágjától, pólójától, alsónadrágjától és zoknijától. Másodpercek alatt levetkőztek, majd álltak az ágy szélénél egymással szemben és egymást nézték lihegve, mint két vadállat, akik a végső, akár halálos csatára is elszánva magukat mindjárt egymásnak esnek. Tekintetével beitta a férfi alakját. A mellkas enyhén szőrös területét, a feszes, ugyancsak szőrös hasát, az izmos lábakat, a férfi sötétlő erdőből felmeredő farkát. Egyenlők voltak, most igazán. A férfi szeme már kitágult pupillájával sötét mélység volt csupán és ő imádott beleveszni ebbe a rejtelmes semmibe.
A férfi ekkor az ágy elülső támlájához támaszkodva magához vonta a nőt. A nő bele kapaszkodott, majd folyondár módjára egyik lábával átfonta a férfi testét. Így már egy vonalba kerültek és a férfi farkának alsó része éppen a nő nedvességtől sikamlós csiklójának és kisajkainak feszült. A nő élvezte a semmihez sem hasonlító lüktetést, remegést, a férfi pedig rövid időközönként moccanva változtatta helyzetét, ezzel tovább ingerelve a nőt, közben végtelenül lassan csókolóztak vagy szájuk szinte alig érintkezve cirógatta a másik ajkát. A nőnek maga se tudta honnan, az Enigma egyik refrénjének dallama és szövege suhant át az agyán: "I love you, I kill you".
A férfi ekkor felemelte a nő másik lábát is és megtámasztotta a fenekét. A nő mohón várta a behatolást. A férfi finom, ámde mégis határozott mozdulattal becsusszant, mintegy karóba húzva a nőt. Soha édesebb
Nem tudott máshová csak a férfi szemébe nézni, látta elömleni arcán az élvezetet, amely az övét is növelte. Sóvárogva, elakadó lélegzettel lehelte, dorombolta a férfi fülébe, hogy nehogy abba hagyja. A férfi pedig nem kegyelmezett neki. Hol erőteljes lökésekkel adta tudtára, hogy ő is a nő élvezetében fürdik, hol pedig leállva
Hirtelen belülről forróság öntötte el, úgy érezte, hogy elnyeli, teljesen fogva tartja a férfit, az moccanni sem tud. Miközben ő maga mozdulatlanul tapadt a férfire, hüvelye híven követve érzéseit szívta, szürcsölte a férfiből kiáradó nedvet. A férfi még két – három erőteljes lökéssel szinte az elviselhetetlenségig fokozta a nő élvezeteit. Kéjes, majdnem – fájdalom. Már nemigen tudott magáról. Hangosan nyüszítve beleharapott a férfi vállába. Egész teste remegett, szeme fennakadt.
Kívülről látta magukat, ahogy halvány sárga pulzáló sugár – fonalak vállnak ki az ő testéből és fénykörbe vonva a férfit eltűnnek a férfi gyűrűjében. Aztán egyszer csak könnyűnek érezte magát, szállongó, lebegő pihének egy bársonyos éjszakában. Ő a férfi által létezik, a férfi csak ő általa, tökéletesen eggyek.
Arcán könnyek folytak végig, torkát elfojtott zokogás szorongatta, de nem törődött vele. A férfi magához szorítva testét, lágyan simogatta a nő haját, hátát, csöndesen ölében ringatta, becézgette, megnyugtató szavakat súgott fülébe – melyeknek igazából semmi értelmük nem volt – amíg lecsendesedtek, majd nevetve belemormogta fülébe: "legközelebb ne harapj annyira, kedves! ". Ezután már csak arra emlékezett, hogy valahogy az ágyba kerültek, mély álomba zuhant, kezét a férfi derekán nyugtatva, hozzá simulva, lábával átölelve.
Mikor másnap délelőtt felébredt meglepetten látta, hogy a férfi még mindig ott fekszik mellette, arcán békés mosollyal aludt.
A férfi gyűrűjén a sárkány szárnyait teste előtt összezárva pihent. A nő nézte a nyugodt, kisimult drága arcot és teljes bizonyossággal érezte, hogy a férfi most már nem megy el többé.
e
, de ez még jobban feltüzelte őket, na meg a felfedeztetés veszélye is izgalmassá tette a dolgot. alf
rő alf
sz alf
akMost is ott állt az ajtóban, neki támaszkodva az ajtófélfának, szája szegletében szomorkás mosollyal. De a tekintete! Az az olvadt keserű – csokoládé barna szem perzselte, égette, hívogatta, lemeztelenítette, a gyomrát görcsbe rántotta. Barna félhosszú, hullámos haja megcsillant a rávetülő napfényben, a nevetőráncok a szeme körül finom pókhálóknak tűntek, rövidre nyírt szakálla és bajsza tömör szőnyegnek. Izmos, kisportolt testén ingerlően feszült a rövid ujjú póló, fekete nadrágja a nő számára sokat ígérőn simult ágyékára, fenekére.
Ékszert nem hordott, ujján csak egy széttárt szárnyú sárkányt ábrázoló ezüst gyűrű volt.
Már a vacsora alatt alig bírt magával. Legszívesebben befalta volna az ételt és ott helyben magára rántotta volna a férfit. De nem, mindig lassan, kiélvezve az ízeket ettek. Ez is a játékhoz tartozott. A férfi lába néha hozzásimult az asztal alatt. Mindig szándékosan, mert utána a szeme belefúródott a tekintetébe és fogva tartotta. Ilyenkor nem látta a környezetét, a hangok távoli morajjá csendesültek, csak a szeme létezett. Örvénylő kút, melynek mélyén parázs izzik. Átforrósodott tőle az egész teste, finoman megremegtek a lábai. Ilyenkor a férfi mindig feltett neki valamilyen semleges, teljesen oda nem illő kérdést. Utálta ilyenkor, hiszen játszott vele.
Végre vége lett a vacsorának. A férfi kifizette a számlát, majd elindultak a közeli parkon keresztül haza felé. A férfi szótlanul, elgondolkozva lépdelt mellette, átkarolta és közben finoman simogatta a karját. Meghitt érzés volt, mintha valóban egymáshoz tartoznának. Érezte, hogy valami megváltozott a férfi korábbiakban megszokott viselkedésében, de nem tudta a magyarázatot. Sokáig matatott a lakáskulccsal, többször elejtette. Nem mert a férfire nézni.
Már letette táskáját, kezében állt a kulcscsomóval, amikor hirtelen azt érezte, hogy a férfi erővel maga felé fordítja, majd a falnak döntve a nyakába csókolt. Áramütésszerű, egész testén bizsergető érzés ömlött el, lábai erőtlen rongydarabok lettek, nem bírta magát megtartani, felnyögött, a kulcsok a földre estek. Nem emlékezett arra, hogy a férfi valaha is ennyire hamar elvesztette volna a fejét, amikor találkoztak.
A férfi a derekáig felhúzta szoknyáját, elétérdelt és a combja belső felét csókolgatva egyenként pattintotta ki a harisnyatartó kapcsait. Minden egyes csók egy kapocs volt, a csókok egyre beljebb haladtak szemérem dombja felé. A férfi félig erősen tenyerét rányomva végig simított lábának belső felén. Egyre hevesebben dobogott a szíve, pihegve élvezte a bevezetést. Szaggatott, egyben tétova ritmusban simogatta a férfi haját. A férfi közben gyengéden kikapcsolta a kombidressz alsó kapcsait, melynek következtében szabaddá vált az út. Száját, orrát beletemette a nő bundájába, végigcsókolta, nyalta a vérrel hírtelen megtelt kisajkait, csiklóját. A nő az érintésektől összerándult kívül – belül, mert
k
édes érzés hasított bele alhasába. alf
ín alf
zó alf
anA férfi most felegyenesedett és még mindig a falnál tartva őt, sietősen kiszabadította mindkét vállát blúzából és belefúrta arcát a két melle közé, játékosan összeszorítva azokat két kezével. A férfi már izgalomban volt, érezte a könnyű nadrágon keresztül a hasának feszülő falloszt. A férfi lehajolt és a melltartórészt pántjánál fogva lehúzva szájába vette jobb mellbimbóját, majd sokáig ide – oda vándorolt a két mellbimbó között, mintha nem tudná eldönteni, hogy melyik ízlik jobban neki. Nyelvével finoman szopogatta őket, arcával is végig simítva azokat. Ő már nem tudott mást csinálni, mint szemét
t
lehunyva, magát átadva élvezni ezt a kényeztetést, simogatva a férfi mellkasát, karját, vállát. A férfi sok – sok másodperc elteltével tenyerébe vette a nő melleit, mindkét hüvelykujjával a nő mellbimbóit morzsolgatta, közben a nő fülcimpáját szájába véve, finoman bele – bele csókolt a nő fülébe, gyengéden harapdálta nyakát. A nő beletúrt a férfi hajába, körmével karcolva tarkóját. Egyre erősödő hullámokban tört rá az élvezet, mellbimbói meredten ágaskodtak, mellei feszesen összehúzódva szinte magukat alf
eh alf
et alf
et alf
lenülk
. alf
ín alf
ál alf
tá alf
kHirtelen mohó és
k
vágyat érzett arra, hogy megérintse a férfit ott lent is, hogy magáénak követelje. Lehúzta a férfi nadrágjának cipzárját és máris ott lüktetett a kezében az, amire vágyott. Amikor rátette kezét a férfi halkan felnyögött. Eszelősen vágyott arra, hogy megízlelje a férfi farkát. Ezért finoman elvette a férfi kezét a melleiről, majd most ő térdelt le és gyengéden végig simított kézfejével a férfi ágyékának szőrszálain. Először csak a tövét csókolta meg, arcához simítva kezeivel dédelgette, majd megnedvesítve ajkát, végig nyalta herezacskó felé eső oldalát. A férfi ismét nyögött, bár már korántsem olyan halkan, mint először. A nő nem siette el a dolgot. Élvezettel vette a szájába az enyhén sós ízű makkot, majd nyelvével belülről finoman nyalogatta annak tetejét körbe – körbe, aztán ameddig tudta el – elnyelte a férfi péniszét. Ezután egyik kezével megfogta az egyre meredtebb falloszt és nedves ajkait lassú ütemben mozgatva, enyhén meg – megszívta azt. Másik kezével a férfi combjai között átnyúlva pihés herezacskóját, medencéjét simogatta, gyűrte, gyömöszölte az izmos férfi feneket. A férfi lábai megremegtek, fejét hátra hajtotta, és időnként felnyögve – hördülve simogatta a nő haját. Rekedten szólt a nőnek, hogy hagyja abba, mert nemsokára már nem bírja, majd a nőt a hálószoba ajtaja felé terelte. alf
ín alf
zóA nőben kaján öröm villant fel, mert látta, ahogy a férfi rekord sebességgel szabadul meg cipőjétől, nadrágjától, pólójától, alsónadrágjától és zoknijától. Másodpercek alatt levetkőztek, majd álltak az ágy szélénél egymással szemben és egymást nézték lihegve, mint két vadállat, akik a végső, akár halálos csatára is elszánva magukat mindjárt egymásnak esnek. Tekintetével beitta a férfi alakját. A mellkas enyhén szőrös területét, a feszes, ugyancsak szőrös hasát, az izmos lábakat, a férfi sötétlő erdőből felmeredő farkát. Egyenlők voltak, most igazán. A férfi szeme már kitágult pupillájával sötét mélység volt csupán és ő imádott beleveszni ebbe a rejtelmes semmibe.
A férfi ekkor az ágy elülső támlájához támaszkodva magához vonta a nőt. A nő bele kapaszkodott, majd folyondár módjára egyik lábával átfonta a férfi testét. Így már egy vonalba kerültek és a férfi farkának alsó része éppen a nő nedvességtől sikamlós csiklójának és kisajkainak feszült. A nő élvezte a semmihez sem hasonlító lüktetést, remegést, a férfi pedig rövid időközönként moccanva változtatta helyzetét, ezzel tovább ingerelve a nőt, közben végtelenül lassan csókolóztak vagy szájuk szinte alig érintkezve cirógatta a másik ajkát. A nőnek maga se tudta honnan, az Enigma egyik refrénjének dallama és szövege suhant át az agyán: "I love you, I kill you".
A férfi ekkor felemelte a nő másik lábát is és megtámasztotta a fenekét. A nő mohón várta a behatolást. A férfi finom, ámde mégis határozott mozdulattal becsusszant, mintegy karóba húzva a nőt. Soha édesebb
k
, felsóhajtott mélyen. A férfi hosszú másodpercekre megállt, majd lassú tempóban elkezdte mozgatni körbe a nő csípőjét. Aztán időnként megtartva, mozdulatlanságra ítélve a nőt, eltolta magától, majd visszahúzta, szünetekkel tarkítva. A nő érezte a mélyről jövő sürgetést, ahogy a férfi egyre keményebb iramot diktált. A teste most már nem az övé volt, önálló életet élt, ő pedig boldogan átadta magát neki. alf
ín alf
zá alf
stNem tudott máshová csak a férfi szemébe nézni, látta elömleni arcán az élvezetet, amely az övét is növelte. Sóvárogva, elakadó lélegzettel lehelte, dorombolta a férfi fülébe, hogy nehogy abba hagyja. A férfi pedig nem kegyelmezett neki. Hol erőteljes lökésekkel adta tudtára, hogy ő is a nő élvezetében fürdik, hol pedig leállva
k
a nőt a csitulásra. Mindkettejüket veríték borította már, majd a nő úgy érezte hirtelen, hogy nem bírja tovább elviselni a kéj hullámzását és azzal egyidejű növekedését. Hangosan nyögött, zihált, a férfi is morogva, hörögve, fogát összeszorítva élvezte kettejük táncát. alf
én alf
ys alf
ze alf
rítetteHirtelen belülről forróság öntötte el, úgy érezte, hogy elnyeli, teljesen fogva tartja a férfit, az moccanni sem tud. Miközben ő maga mozdulatlanul tapadt a férfire, hüvelye híven követve érzéseit szívta, szürcsölte a férfiből kiáradó nedvet. A férfi még két – három erőteljes lökéssel szinte az elviselhetetlenségig fokozta a nő élvezeteit. Kéjes, majdnem – fájdalom. Már nemigen tudott magáról. Hangosan nyüszítve beleharapott a férfi vállába. Egész teste remegett, szeme fennakadt.
Kívülről látta magukat, ahogy halvány sárga pulzáló sugár – fonalak vállnak ki az ő testéből és fénykörbe vonva a férfit eltűnnek a férfi gyűrűjében. Aztán egyszer csak könnyűnek érezte magát, szállongó, lebegő pihének egy bársonyos éjszakában. Ő a férfi által létezik, a férfi csak ő általa, tökéletesen eggyek.
Arcán könnyek folytak végig, torkát elfojtott zokogás szorongatta, de nem törődött vele. A férfi magához szorítva testét, lágyan simogatta a nő haját, hátát, csöndesen ölében ringatta, becézgette, megnyugtató szavakat súgott fülébe – melyeknek igazából semmi értelmük nem volt – amíg lecsendesedtek, majd nevetve belemormogta fülébe: "legközelebb ne harapj annyira, kedves! ". Ezután már csak arra emlékezett, hogy valahogy az ágyba kerültek, mély álomba zuhant, kezét a férfi derekán nyugtatva, hozzá simulva, lábával átölelve.
Mikor másnap délelőtt felébredt meglepetten látta, hogy a férfi még mindig ott fekszik mellette, arcán békés mosollyal aludt.
A férfi gyűrűjén a sárkány szárnyait teste előtt összezárva pihent. A nő nézte a nyugodt, kisimult drága arcot és teljes bizonyossággal érezte, hogy a férfi most már nem megy el többé.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
10 pont