Kislányom 1. rész

A hétfők mindig nehezek. Extra idő és energia, hogy a hétvége még éppen kikászálódó embereket rávegyem a munkára. Egészen délutánig eltartott mire mindenkit “el tudtam indítani” és rendesen működött a gyártás. Ez után tudtam nekikezdeni a tulajdonképpeni napi munkámnak. Nem is csoda, hogy este hatkor indultam haza, holt fáradtan. Szerencsére gond nélkül haza értem.
Betámolyogtam a házba, gyors csókot váltottam Évával és csak odavetetten:
– Drágám megyek lezuhanyozni, aztán le is fekszem.
– Persze édes, de nem is eszel? – jött a válasz.
– Nem, köszönöm!
Csak beleegyező mormogást hallottam, de már nem is foglalkoztam vele, beléptem a hálóba és ledobtam a nadrágot, pólót, felkaptam egy törölközőt és benyitottam a fürdőbe.
Legnagyobb meglepetésemre valaki állt a zuhany alatt és éppen a haját mosta. Földbe gyökerezett a lábam, egyrészt mert nem számítottam rá, hogy Ildi, a lányom itt fürdik, ( van saját zuhanyzója az emeleten ), másrészt nem gondoltam volna, hogy ilyen bomba nővé serdült. 18 múlt, de melle, segge... Atya világ! Mintha az anyját láttam volna ennyi idősen. Annyira meglepődtem, hogy sikkantására eszméltem fel.
– Apa!!! Te mit keresel itt?? – próbálta eltakarni mellét, punciját, de nem sok eséllyel.
– Bo bo bo bocsi – dadogtam – de nem gondoltam, hogy itt vagy!
– Pedig itt vagyok, mert nálam nincs víz! Menj már ki!!
Végre feleszméltem, kihátráltam és becsuktam az ajtót. Leültem az ágyra, hogy megvárjam míg végez és döbbenten tapasztaltam, hogy felállt a farkam. Az ölembe tettem a törölközőt, hogy legalább ne annyira látszon.
Pár perc és már jött is kifelé, egy törölközőt maga köré csavarva. Gyönyörű volt. Vizes haja csapzottan lógott a törölköző szorításától felturbózott dekoltázsára és azok a kecses lábak!!! Mit tagadjam, rajta felejtettem a szemem, egy percre még ezt is elfelejtettem, hogy a lányom.
Egy pillanatra megállt előttem, szúrós szemmel rám nézett, megigazította magán a törölközőt, ami annyit jelentett, hogy kicsit feljebb húzta, még jobban megemelte a melleit és teljes egészében megvillantotta combját. Aztán egy szó nélkül újra rám nézett és mintha kaján mosoly csillant volna a szemében.