Baromi jó fogásaim 3. rész

Vasárnap dél körül Livcsi barátnői elhúztak haza. Láttam mert épp az előkertben dolgozgattam. Viszont Lottit nem láttam egész délelőtt, ráadásul 11 körül már a férjét is hazaette a fene.
Ahogy a Merciscsaj kikísérte a barátnőit, kb. 10 másodperc integetés után már meg is jelent a kapunál és nyomta a csengőt. Előbújtam a bokrok takarásából.
– Na hali kiscsaj! Mi a szitu?
– Beszélhetünk?
– Mondd.
– Bemehetnék?
– Mert itt nem tudod elmondani?
– Jajj már! Most miért vagy ilyen ellenséges? A tegnap esti telefonom miatt?
– Nem vagyok ellenséges. Mondjuk úgy, hogy nem díjazom ha fenyegetnek vagy zsarolni próbálnak.
– De hát nem fenyegettelek. Na engedj már be! Anyámék estére jönnek és addig még ki kell takarítanom, csak előtte veled akartam beszélni.
– Jó. Gyere – nyitottam ki a kaput.
Az előkertben volt egy kis szőlőlugas, benne egy kör alakú asztalka székekkel. Oda ültettem le én meg bementem a házba.
– Hallgatlak – hoztam ki az asztalra két poharat jéghideg teával. – De figyelmeztetlek: az első zsaroló mondat után felállsz és többé nem ismerlek.
– Miért gondolod, hogy meg akarlak zsarolni. Lazulj már le. Nem mondom el senkinek sem. Felőlem annyiszor keféled meg a Lottikát ahányszor akarod.
– Akkor mit szeretnél? – dőltem hátra kissé megkönnyebbülve.
– Figyu. Tudom, fura lesz amit mondok, ne akadj ki. Ha ennek a tegnapi dolognak köztetek lesz folytatása, szeretnék egyszer itt lenni én is.
– Nem terveztük hármasban – mondtam és közben majdnem félrenyeltem a teát.
– Én sem. Nem vonzanak a csajok. Viszont egy ideje baromira izgat, hogy élőben lássak egy jó kis kemény szexet.
– Ezt mégis hogyan képzelted?
Elmondta. Vagy beavatom Lottit is és belemegyünk, hogy testközelből nézze ahogy dugunk, vagy elbújik, megles minket és Lottinak nem kell tudni róla. Elmesélte, hogy egy ideje ez a vágyai netovábbja és szeretné ha segítenék neki abban, hogy megélhesse.
– És ha nemet mondok akkor szaladsz a doktor úrhoz árulkodni? Nem sok értelme lenne. Letagadnánk és annyi lenne a veled fennálló jó kapcsolatnak is.
– Nyugi már. Nem árulkodok akár igent mondasz, akár nemet. Viszont ha igent mondasz meghálálnám – állt fel és és egy pillanatra fellibbentette a szoknyáját. Nem volt rajta bugyi és a felsője alatt se hordott melltartót, ugyanis azt is felhúzta picit.
– Nem semmi vagy.
– És mit mondasz? – ült vissza kacér mosollyal a szája szélén.