Anyuci a hátsó ülésen 4. rész - A férj alszik

Elég gyorsan lenyeltem még egy rakományt „az útra”, a gloryhole-ban.
Szerencsére a legtöbb férfi gyorstüzelő.
Nem akartam, hogy a fiammal túl későn térjünk vissza este, és felkeltsük a férjem gyanúját. Cory és én elindultunk a gloryhole-ból, vissza a kocsihoz – az arcomat vastagon ondó borította. Nem meglepő módon az érzés, hogy az arcomon mindenhol geci van, csak még vadabbá tett.
Cory egy benzinkúthoz hajtott, mert rájött, hogy korábban elfelejtett tankolni. Beküldött fizetni, miközben az arcomat vastagon borította a rászáradt sperma. Az ügyintéző, egy fiú, furcsán nézett rám, de nem szólt semmit.
Meg akartam botránkoztatni, ezért azt mondtam: „Ó, a francba, még mindig tiszta geci az arcom? ”
Ő udvariasan bólintott, és a felismerés átfutott az arcán: „Igen, asszonyom, nagyon úgy néz ki”.
„A rohadt gloryhole-ban tényleg nincs hol mosakodni néhány töltet után” – sóhajtottam drámaian. „Hol van a mosdó? Nem engedhetem meg, hogy a férjem úgy lásson, mint egy komplett sperma lotyót. ”
„O-o-odaát, asszonyom” – dadogta, láthatóan megdöbbent a felháborodásomtól.
„Köszi, szexi fiú” – kacsintottam, és elindultam a mosdó felé, hogy megtisztálkodjak. Nagyon jól és nagyon mocskosnak éreztem magam.
Ahogy belenéztem a tükörbe, az arcomon a rászáradt ondóval, tudtam, hogy valamikor nagyon hamarosan nyílt, és őszinte beszélgetést kell folytatnom Alexszel. A valóság az volt, hogy szerettem őt, de egyszerűen nem vonzódtam hozzá úgy, mint régen, vagy mint most Coryhoz. Nem volt tisztességes, hogy megcsaltam... ennél sokkal jobbat érdemelt volna... de csak akkor, amikor már kettesben leszünk, miután Cory berendezkedett a főiskolán.
Csináltam egy szelfit a gecivel borított arcomról. Valamiért meg akartam örökíteni ezt a pillanatot. Azt a pillanatot, amikor kétségkívül tudtam, hogy a házasságomnak vége, és életem új fejezetét kezdem.
A gondolat, hogy egyedül maradok, hogy húsz év házasság után szingli legyek, ijesztő volt, mégis tudtam, hogy meg kell tennem.
Így folytatni nem volt tisztességes Alexszel és saját magammal szemben sem. Anélkül, hogy észrevettük volna, eltávolodtunk egymástól, és más életre volt szükségünk. Megmosakodtam, , és visszamentem a kocsihoz. Cory észrevette melankolikus tekintetemet, és megkérdezte: „Mi a baj? ”
„Vége” – mondtam.
„Mi van? ” – kérdezte rémülten.