A lista 2. rész

– Halló?

– Halló!

– László vagyok, XY-t keresném.

– Mákod van, hogy én vettem fel, különben rossz számot hívtál volna – mondta ő kifogástalan kiejtéssel és hangsúlyozással.

Fura, a kép alapján nagyon sötét árnyalatú a bőre. Bizonyára itt született, itt nőtt fel, mert a magyarsága tökéletes.

– Tudnánk esetleg időpontot egyeztetni? – érdeklődtem.

– Ha nem pókerpartira gondolsz, akkor persze.

– Póker? – kérdeztem vissza kicsit tétovázva.

– Édesem, én nem játszom szerencsejátékot, de ha egy kivételes dugásra vágysz, én vagyok az embered. Vagy inkább az asszonyod. Vagy a lányod, szolgád, apácád, amit csak akarsz.

– Oké, csütörtök 8?

– Naná – érkezett a válasz villánygyorsan – tiéd vagyok.

– Van egy kis komplikáció, az arcom...

– Nem probléma, maximum zsákot húzunk rá, édesem. Akkor csütörtök?

– Oké.

– Csá! – a vonal megszakadt.

Kissé bénultan bámultam magam elé. Ez... nem így szokott menni. Nem hangzottak el összegek, kitételek és kivételek. Túlságosan vidám hangvételű volt a beszélgetés.

Ólomlábakon érkezett a csütörtök, kibillentve éreztem magam az eddig felállított egyensúlyomból. Ráadásul csütörtökön esett az eső. Gyűlölöm az esőt, az egyetlen haszna, hogy nyílt terepen lehet sírni, anélkül, hogy nagyon feltűnő lenne. Becsöngettem a hétköznapinak tűnő kertesház kapuján, amit borostyánnal befuttatott kerítés vett körbe. Hamarosan résnyire nyílt az ajtó, és megpillantottam az éjfekete bőrű arcát.

– Gyere be, nyitva van! – integetett.

A kaput magam mögött hagyva besétáltam, becsuktam az ajtót magam mögött. Ott állt előttem, életnagyságban. Mármint... A képek alapján nem is sejtettem volna, hogy ilyen pici, a feje teteje alig érte el a mellbimbóm magasságát. Erősen göndör, ébenfekete, rövidre nyírt haja olajozottnak tűnően csillogott. Az arca szinte kicsattant a fiatalos energiától, fekete, mandulavágású szemei kíváncsian fürkészték a tekintetemet. Egyszerű, kényelmesnek tűnő rövidnacit és pólót viselt. Parányi mellei így is két hegyes pontot rajzoltak a felsőjére.

– Szia! – mondta, és a tekintetemet mágnesként magához vonzották a húsos, érzéki, rúzs nélküli ajkai.

– Szia – feleltem.

– Gyere! – mindkét kezével belekarolt a kezembe és vezetni kezdett. Ellenállás nélkül megérkeztünk a konyhába.

– Foglalj helyet! – és szinte odatuszkolt az asztal melletti egyik székhez, majd továbblépett a konyhapult felé.

– Innál valamit? – kérdezte, miközben elkezdett kitölteni magának valamit. -kóla talán? Fura kombináció.

– Egy esetleg? – feleltem tétovázva.

– Persze! – lerakta az italát velem szemben, és kivett egy jéghideg a hűtőből, odacsúsztatta elém, majd helyet foglalt.

– Kezdjük az alapoknál: egy órát beszéltünk meg, nálam ez egy plusz fél óra előtte, plusz fél óra utána. Egyeztetés, tisztálkodás, átöltözés, ismerkedés... vagy csak beszélgetés visszatérő partnerekkel. Ha túlcsúszunk az sem probléma, hacsak nincs következő programom.

– Hmm.. ne haragudj – vágtam a szavába két mondat között – de meg kell kérdeznem. Ugye elmúltál 18?

Hangosan felkacagott.

– Édesem, az ár fix, a szolgáltatás fix, nem kapsz bónusz pontokat, ha udvarolsz, vagy virágot hozol. – mondta széles mosollyal – mindazonáltal jólesik.

– Szóval ott tartottam, hogy amiért fizetsz, azért kapsz hozzávetőleg két órát az életemből, negyvenöt kilót ebből – mindkét kezének kitárt tenyerét maga felé fordította – és az össze odaadást, ami csak belefér. Amit nem kapsz, az ítélkezés azért, ami vagy, vagy amire vágysz.

– Említetted az arcodat a telefonban... Ez valami olyan dolog, ami nehézséget okoz? Esetleg akadályoz bármilyen módon? Aláássa az önbizalmadat? – kérdezte, miközben szemei őszintének tűnő érdeklődéssel fürkészték a tekintetem.

A kérdése váratlanul ért, hirtelen nem is tudtam, hogy terápián vagyok, vagy egy kiadós dugás előtti egyeztetésen.

– Hát, amint láthatod – mutattam rá az arcom jobb felére.

– Édesem, engem ez nem érdekel. Én nem ítelem el a csúnyát, a kövéret, az időset, a magányosat, a szorongót, a perverzet. Azért vagyok itt, hogy leápoljam a testedet és a lelkedet, bármilyen démon is rágja. Ha nem így tennék, nem lenne ügyfélköröm. Szóval... zavar a dolog? Berakjunk egy maszkot a játékba? Esetleg elvigyük a játékot ?

– NEM! – feleltem határozottan.

Jobb kezével csettintett, majd ujjpisztolyt formálva rám mutatott.

– Remek, az pont így kezdődik – mondta kacagva.

– Tudom jól, hogy mi pörgeti fel a testedet – folytatta – de azt is tudni akarom, hogy mi indítja be a belső motorokat.

– Engedelmesség? Testi fenyítés? Tiltott kapcsolatok? Érzelmi kötődés? Nem, nem érzelmi kötődés – javította ki saját magát, azonnal olvasva az önkéntelen reakcióimból.

– Alázat? Hatalom? Rajongás? valamilyen formája? Szerepjáték? Aranyeső? Durva beszéd? Csókok? Kötözés? Durvább dolgok? – folytatta, miközben a szemét le sem vette az arcomról.

Egyszerűen nem volt időm, hogy válaszoljak a rám záporozó kérdésekre. Nem is volt rá szükség.

– Szóval rajongástól fűtött engedelmes alázat amire vágysz – jelentette ki tényszerű hangnemben, miközben érzékien dús szája széles mosolyba szaladt szét az arcán.

Kicsit zavartan belekortyoltam a . Basszus, alig vagyok itt tíz perce, a csajszi máris régészeti expedíciót indított a lelkem mélyéig.

– Kicsit frusztráló lehet neked, hogy ilyen tendenciák mellett én vezetem a fonalat – mondta – de ne aggódj, ahogy bemegyünk a szobába, átadom a gyeplőt.

Telitalálat. Hogy a faszba tudott ez a nő ennyire kiismerni ennyi idő alatt, amikor másokkal évekig együtt élve nem jutottunk el idáig. Hihetetlen.

– Ó, ne parázz, ez nem telepátia, csupán jó vagyok a szakmámban. – válaszolta meg a ki nem mondott kérdésemet, kicsit sem megnyugtatva engem.

– Visszatérve a maszkokra, szeretnél egyet? Talán kicsorbítaná az élét annak a dolognak ami vagdossa az önbizalmad.

– Nem szeretem a maszkokat – feleltem – villámgyorsan beleizzadok és kényelmetlen lesz.

– Van símaszkom is, az jól felszívja a nedvességet – mondta felkacagva – az ember összeszed ezt-azt tíz év alatt.

Tíz év alatt? Ennyire félrebecsültem az életkorát?

– De ha nem akarod, simán tudok úgy tenni, mintha normális lennél, – mondta megnyugtató hangsúllyal – de ha neked segít...

Oof, tudom, hogy nem bántásnak szánta, de rosszul esett. Mindkét kezével megragadta a markoló kezem csuklóját.

– Bocs, nem úgy értettem. – mondta, fejét kicsit félrebillentve.

– Oké, ruha. Szexi fehérnemű? Vagy születésnapi öltözék? Esetleg valami jelmez? – folytatta, szinte megállíthatatlanul.

– Szülinapis legyen – válaszoltam, és az agyam máris elindul azon az úton, hogy hogyan fog majd kinézni ez a parányi test meztelenül.

– Oké, van még valami, amit szeretnél megosztani?

Megráztam a fejem, és ismét belekortyoltam a , hiábavalóan remélve, hogy nem olvassa le az arcomról a zavaromat. Kipakoltam az összekészített bankókat az asztalra.

Ő felhajtotta az italának maradékát. Megragadta a kezem, és húzni kezdte a konyha kijárata felé, és még tovább.

– Ott a fürdőszoba, én meg ott leszek – mutatott az egyik, majd a másik ajtóra.

Lezuhiztam, és meztelenül elindultam a szoba felé. Odaérve köszöntött engem egy hatalmas, kényelmesnek tűnő, de üres ágy.

– Valamit forgat a fejében – gondoltam, miközben lehuppantam az ágy szélére.
AKCIÓ

Nem telt el egy perc sem, megjelent az ajtóban, anyaszült meztelenül, jobb kezében egy rövid nyelű korbáccsal, amely szintén viszonylag rövid, kb 1 cm széles bőrcsíkokban végződött, ránézésre négy-öt szálat láttam rajta. A dereka már-már hihetetlenül keskeny volt, az eddig viselt ruha ezt teljesen elrejtette. Parányi, kislányos melleit kellően ellensúlyozta a méretéhez képest meglepően széles csípője. Elképesztően szexi járással, lábait egymás elé téve, ingó csípővel elindult felém, a korbácsot hanyag mozdulattal az ágyra dobta.

– Sokan gondolnak rá, senki nem meri kérni – mondta, miközben négykézlábra ereszkedett előttem.

– Bármikor használhatod, csak ne hagyjon nyomokat... ja, az arcom az tabu – mondta, miközben mindkét kezével átölelte a lábamat, és odaadóan felnézett rám.

– Már nagyon vártam ezt a pillanatot, nagyuram – mondta az eddigiektől eltérő, alázatos hangnemben, azonnal felcsigázva az eddig sem lanyha érdeklődésemet.

Kétszer-háromszor megnyalogatta a térdemet, majd megcsókolta. Sok helyen csókoltak már meg, a térdemen még soha. Pláne nem úgy, hogy közben két kézzel ölelik. A farkam lusta módon ágaskodni kezdett. Puszik záporoztak az átölelt lábamra, először lefelé, majd felfelé. A farkam a várakozástól izgatottan egyre merevebb lett. A puszikákat csókok és nyaldosások váltották fel, egyre feljebb és feljebb kúszva, túl a térdemen, lassan fel a combomon, talán túl lassan. Megragadtam a tarkóját, és felrántottam a fejét a zacsi és a comb közé. A nyelve bevadulva ostorozni kezdte a köztes részt, majd hirtelen átváltott a másik oldalra és ott is tébolyult táncba kezdett. A kéjes öröm hullámai vadul táncoltatták testem hajóját. Eddigre teljesen harcra kész lettem. Mielőtt lehetőségem lett volna, hogy ráhúzzam odaadó ajkait az ágaskodó farkamra, azok odataláltak maguktól. A forró szájának pillanatnyi hatására combom megfeszült, kicsit elrúgva őt magamtól. Mohón korrigálva azonnal visszatalált a szája a farkamra.

Lenéztem, és a gyönyörű, éjsötét szemei fürkészték az enyémet, miközben a vaskos, forró szája fel és alá járkált a farkamon. Tudtam, éreztem, hogy olvas engem. A kezem megpróbálták elérni a korbácsot. Túl messze volt. Magragadtam a lepedőt és közelebb húztam magamhoz, amíg a nyél kéztávolságba nem került. Megmarkoltam, és lecsaptam vele oly módon, hogy a szálak végei a fenekét érjék. Halk csattanás. Összerezzent, egy pillanatra becsukta a szemét, de rendületlenül járt a szája a farkamon. Egyszer csak elkezdett lassítani. A forró szája egyre lassabban és lassabban járt fel és alá a farkamon. Szemei kíváncsiskodóan furakodtak az enyéimbe. Szexi szopásból átment érzékibe, majd tovább lassult a "mit is csinálunk" sebességre. Megsuhintottam az korbácsot, ami diszkréten csattant a fenekén. A szájának üteme ismét felgyorsult. A gyönyör hullámai lassan alábbhagytak, ahogy megint lassítani kezdett. Értem én, mire megy ki a játék. Újra csattant az korbács. A mohó szája megszaporázta az ütemet, fel és le a farkamon. Nem bírtam levenni szemem az arcáról, a szájának mozgása szinte rabul ejtette a tekintetem. Farok ki, farok be, vaskos, forróan mohó ajkak falják a férfiasságom minden centiméterét. Amikor lassult az ütem, odacsaptam. Szemei szavak nélkül is hálálkodtak, miközben szája felszaporázta az ütemet.

Csak egy rövid pillanatra a szája elhagyta a farkamat, és benyálazza a saját mutatóujját, mielőtt újra rákapott a farkamra. A korbács most haszontalannak tűnt, mohó ajkai kellő ütemet hoznak maguktól is. Édeskés bizsergés indult el bennem, jelezve, hogy közel az orgazmus. A kezem határozottan lecsapott a fejére, belemarkoltam a hajába, és ráhúztam a forró száját a farkamra tövig, megakadályozva minden mozgást. Még túl korán lett volna elmenni. Ekkor a mutatóujja becsúszott a fenekembe, a váratlan érzet hatására egész testem összerándult, csökkentve a kezem irányítását a feje felett, ami azonnal gyors mozgásba kezdett. Nem, nem akartam még elmenni! Túl késő, már nem bírtam úrrá lenni a testemen, hátam ívben befeszült, felemelkedve az ágyról. Telilőttem a száját, miközben az ujja és a szája alig elmondható dolgokat csinált velem. Összeolvadt a most és a majd, és rövid extázis után keserű ízt hagyott számban. Ennyi? Remek volt, de... ennyi?

A töltetek lenyelése után a forró szája nem tágított, de nem is mozdult. Csak ott volt, körülölelve a farkamat. Kicsit kihúzta, nyelvvel játszott a végével. Lanyhult a lelkesedésem fizikailag mérhető mivolta. Nem törődött vele, forróan mohó szája kényeztette a fokozatosan elgyengülő férfiasságomat. Összekapcsolódott a tekintetünk. Az övében lelkesedés, az enyémben... nem tudom. A szája nem pihent, folyamatosan dolgozott az eddigre prezentációképtelen részemen. A forróság tagadhatatlan, az érzések ellenállhatatlanok, lassan lüktetve újra életre kelt a farkam. Már félig... félig ott voltam. Feljebb tolt az ágyon, és fölém terpeszkedett. Félig csatakész farkamra ráeresztette a forró punciját, és lovagolni kezdett, előre-hátra, lassan, érzékien, behatolás nélkül. Rárántott a farkamra, de perzselő a puncijával. Kezeim megragadták a combjait. Fekete mambaként kígyózott rajtam, felsőtestének minden egyes izmát láttam dolgozni. A kívánatos puncija fel és alá vándorolt a félig kész farkamon, miközben a saját keze kezelésbe vette parányi mellbimbóit. Tekintete enyémbe fúródott, úgy nézett rám, mintha én lennék a megváltója.

Nem tartott sokáig, mire legnagyobb meglepődésemre újra teljesen harckész voltam. Váratlanul előrehajolva szenvedélyesen belecsókolt a számba, enyhén sós ízt hagyva a számban. Maga alá nyúlt, és beigazította a farkamat a teljes behatoláshoz, majd egy erőteljes mozdulattal tövig beleült. Felnyögtem, annyira jó érzés volt. Azonnal elkezdett gyors ütemben kígyózni rajta. Nem tudom jobban leírni, az egész teste hullámozni látszott, de ebből én csak a szexi csípőjének a mozgását éreztem, a többit csak láttam. Iszonyatosan érzéki, sosem tapasztalt látvány és érzés volt. Mintha egy régóta tiltott törzsi rituáléba keveredtem volna. A fokozatosan halványuló tudatom ellenére az ágyékom megpróbált együttműködni az általa diktált ütemmel. Felfelé toltam, amikor ő előre, lassan kialakult egy ütem, ami lépcsőről lépcsőre közelebb vitt az ismételt orgazmushoz. Eddigre elfonnyadt bennem minden ellenállás. A forró puncija olyan módon fejte a férfiasságomat, amit nem éreztem még ezelőtt. Sodródtam az émelyítően édes hullámokkal, amit a teste produkált, és kiesett az agyamból minden előzetes elhatározás, és cél.

Ébenfekete bőrén parányi izzadságcseppek tűntek fel, a vágytól vezérelt kezem ezeket szétkenve felkúszott a combjairól a hihetetlen keskeny derekára, majd tovább a parányi melleire. Félmarékra sem volt elég, de a sötét színű bimbók szinte karcolták a kezemet. Maratonfutókat megszégyenlítő kitartással tartotta a magas ütemet, ágyékától kezdve az egész felsőtestéig hullámzóan lovagolta meg a farkamat, amikor a gyönyörű szemeit nem zárta le a gyönyör, akkor az arcomat figyelte.

Hirtelen lefejtette a kezeimet a melleiről, és összefonva ujjainkat előreborult, felhúzva a kezeimet a fejem fölé, miközben forró ajkaival megcsókolta a nyakamat. A farkamat csábító bűbáj alatt tartó hullámzás leállt. A szája felkúszott a nyakamról a fülembe, és vadul megnyalta.

– Mit kívánsz mesterem? Akarod megdugni a fenekem? Vagy leszopjalak újra? – suttogta a fülembe, miközben egyik kezét kihámozta az enyémből, és az időközben kihullott korbácsot visszahelyezte bele.

– Csak csináld tovább... eh... ezt. – válaszoltam, miközben ugyan nem mozdult, de a puncijának forrósága továbbra is égette a farkamat.

Csípője és felsőteste újra igéző kígyómozgásba kezdett, lassú, érzéki ütemben.

– Ezt? – kérdezte kíváncsian.

Előredőlt, megtámaszkodott a mellkasomon, és az ágyéka gyorstüzelő módban kezdte fejni a farkamat. Basszus, én a kezemmel nem bírtam volna tartani ezt az ütemet.

– Vagy ezt? Mit szeretnél?

– Az előző jobb volt... – feleltem.

Felegyenesedett, és ismét lassabb ütemben, egész felsőtestét igézően hullámoztatva lovagolni kezdett. Kezei rátévedtek a mellbimbóira, szemeink ismét összekapcsolódtak.

– Amit csak akarsz, mesterem.

Tétován meglegyintettem a korbácsot felé, de ilyen rövid távon egyáltalán nem működött a dolog. Ahelyett, hogy a hátán csattant volna, megkerülte a derekát, és valahol a hasán landoltak a végek. Elengedtem, és a kezeim visszataláltak az izmos, mostanra kicsit összeizzadt combjaira. Ahogy hullámzott rajtam, láttam az egész felsőtestének izmait dolgozni és a kezem alatt éreztem a combizmait is megfeszülni. Elkezdett magával ragadni a pillanat, ahogy ő keményen dolgozott a gyönyörömért. Hullámzó mozdulatai szinte hipnotizáltak, miközben a farkam tövig csúszkált a lucskos forró puncijában. Éreztem, hogy közel a vég, kettőnk ágyékának mozgása egyre csak gyorsult. Övé előre és hátra, enyém fel és le. A közeledő orgazumus émelyítően édes érzése gyülekezőt hívott az ágyékomba.

Elemi vágytól hajtva, hirtelen lelöktem magamról oldalra, és fölé kerekedtem, szétfeszítve a lábait. A farkam egy pillanatra elhagyta édes otthonát, de azonnal korrigáltam a helyzetet az új pozícióban. Magam alá tűztem, szinte kilapítva őt, ágyékom ádáz támadásokat intézve az övé ellen. Gyilkos erejű döfésekkel hatoltam bele, újra és újra. Szorosan magához ölelte a felsőtestemet, miközben az ágyékom háborút viselt az övé ellen. Kegyetlen intenzitással nyársalta fel farkam a forró punciját, egyre gyorsuló ütemben. Az alantas ösztöneim úrrá lettek rajtam, belekaptam a hajába, és félrefordítottam a fejét, belecsókoltam a nyakának hajlatába, miközben a farkam rendületlenül, erőteljesen dugta a nedves nyílását. A szenvedélyes indulatom eltörölte a civilizált viselkedés utolsó maradékát is. Ebben a pillanatban sorozatgyilkos voltam, fegyverem a farkam és megmártottam benne, többször is. Nem bírtam visszafogni magam, hatalmasat élveztem az odaadó puncijába. Artikulálatlan hörgés hagyta el a számat, de nem érdekelt, mert az édes gyönyör rabul ejtette a teljes tudatomat. Kimaradtak másodpercek, amikről nem tudok beszámolni.

Legördültem róla. Ő azonnal puszikkal borította be a felsőtestem. Normál esetben ez izgató lenne, most hidegen hagyott, teljesen kész voltam. Kezei és a szája fel és alá rohangáltak rajtam, amíg én levegőért kapkodtam. Szavak nélkül édesen hozzámbújt, miközben én megpróbáltam összeszedni az erőmet, hogy újra járni tudjak.

Húsz perccel később már az autóban ültem. Elővettem a kis fekete jegyzetkönyvemet és kinyitottam a F betűnél. Egyetlen határozott mozdulattal kihúztam a "fekete bőrű" bejegyzést. Végigpörgettem a lapokat, mielőtt becsuktam és elraktam a parányi könyvecskét. Olyan sok áthúzatlan bejegyzés, de ide biztosan visszajövök még egyet-kettőt áthúzni.