Teniszcsillagok 5. rész - Elena és Daniela

A "kis" 19 éves Daniela Hantuchova mindig is jó teniszezőnek számított. Mindig ott volt a nagyok között, indult a Grand Slam tornákon, és a világranglistán is előkelő helyen tartják számon. Sportban jó – de a magánéletéről keveset lehet tudni, és ennek megvan (és meg is volt) a maga oka. A kis Daniela ugyanis szégyellte volna bevallani, hogy őt bizony a szép szőrtelen, ápolt, bársonyos bőrű lányok vonzzák...

Éppen ezért nem is tudott soha olyan baráti kapcsolatot kialakítani egy lánnyal sem, főleg a többi teniszezővel. Bár nem tudta, hogy miket művelnek néha a többiek... Igazán csak az orosz Elenához került közel, egy alkalommal közelebb, mint gondolta volna.

Az egyik Grand Slam tornán úgy adódott, hogy mindkét lánynak szünnapja volt, és egy buszon utaztak egy kicsit kirándulni a verseny helyszínétől nem messze. Kedvesen üdvözölték egymást, majd egész úton egymás mellett ülve jól elbeszélgettek. Nagyokat nevettek, meg persze megbeszélték az ilyenkor szokásos "teniszes" dolgokat, a versenyzőtársakat, stb. Egy – egy óvatlan pillanatban, amikor Elena nem figyelt, Daniela végigmérte a testét. Ő maga sem volt duci vagy molett a legkisebb mértékben sem (180 centis magasságához mindössze 56 kg párosul), mégis bámulatosnak találta Elena alakját. Magas, vékony szőke lány, hosszú, izgató nyakkal, helyes arccal, és kicsi, de annál formásabb mellekkel. Gyönyörű, izmos combjain feszült a farmer. Danielának nagyon tetszett a látvány!

Egy közeli erdős részen sétáltak, miután leszálltak a buszról. Beszélgettek tovább, míg nem egy fagyizóhoz értek. Kis kőépület volt, nem nagy durranás, de Elena már ismerte a helyet.
– Mi lenne, ha nyalnánk egy fagyit? – kérdezte a csillogó szemű szlovák lánytól.
– És mi lenne, ha én nyalnálak ki? – vágott vissza Daniela, de mikor meglátta Elena meglepetéstől döbbent arcát, rögtön rájött, hogy ez talán elég durva közeledési mód...
– Hogy... mit akarsz te? – hitetlenkedett a Dementieva – lány.
– Ööö... akarom mondani... izé... hogy mi lenne, ha én fizetnék. Ezt akartam mondani – gagyogta lányos zavarában Daniela.
– Na persze – nevetett Elena –, értettem én, mire célzol. De sajnos erre a dologra én nem vagyok vevő, remélem, megérted.
Daniela lesütötte azokat a szép szemeit, és elpirult, mert rájött, hogy Elena nagyon is átlát a szitán. Örült neki, hogy ennyivel "megúszta" a dolgot.