Hogyan vesztettem el 4. rész

Dávid – A nyári gyakorlat.

A nyolcadik osztály elvégzése után vendéglátóipari szakközépbe jelentkeztem, ahova fel is vettek. Jó néven vették, ha a suli előtt belekóstolunk a vendéglátásba, és néhány hetet eltöltünk valamilyen vendéglátó helyen. Nálunk nem volt semmi ilyen hely ezért a szüleim kitalálták, hogy bedugnak egy közétkeztetéses konyhára. Abban igazuk volt, hogy a kutya nem fogja nézni hol töltöttük a gyakorlatot. A pecsétes igazolás volt a lényeg, amit itt is ki tudtak adni. Bánatomra reggel hatkor kellett kezdeni, álmosan, kicsit nyűgösen jelentkeztem első nap munkára. Két nő fogadott, Mariska néni a nyugdíj mellett dolgozott napi hat órában, ő kézilányként működött, zöldséget pucolt, mosogatott, és ahol tudott segített. A másik hölgy Barbara volt egy személyben a szakács, raktáros, és egyértelműen a főnöknő. Barbara a negyvenes évei vége felé járt, sportos, izmos alakja volt. Mivel nyári szünet volt, nem kellett az iskolára, és az óvodára főzni, így csak az éthordósok maradtak, akik nem voltak sokan, negyven-ötven fő közt mozgott a létszámuk. Az én feladatom amolyan lóti-futi munka volt, hozd ide, vidd oda, vagy Mariska néninek segítettem. Barbara főzött, tíz óra után megmertük az éthordókat, és az önkormányzat autója kiszállította. Rendet raktunk, felmostunk, amikor végeztünk Mariska néni haza is ment. Nekünk meg kellett várni az üres éthordókat, és sorban elpakolni azokat. Barbara nagyon szigorúan fogott, amikor látta, hogy minden megcsinálok amit kér egy kicsit megenyhült. Az első napokban nagyon elfáradtam, de aztán belejöttem, kezdett tetszeni a dolog. Már egy hete dolgoztam itt, amikor egy igen meleg nyári nap után, éppen tusoltam, amikor Barbara csörtetett be az öltözőbe.
– Jaj te még itt vagy? Azt hittem már rég elmentél.
Zavartan takargattam magam, odajött és kinyitotta a zuhanyzó ajtaját, alaposan végig mért.
– Jól nézel ki. Mit sportolsz?
– Focizom – nyögtem.
– Az jó, én kézilabdáztam, egész jó voltam benne.
– Látszik – vágtam rá.
– Miből látszik?
– Izmos formás a lábad, ruganyos a járásod, a melleid abszolút nincsenek megereszkedve mert nem hordasz melltartót, és fogadok a feneked kőkemény.
Elnevette magát, tetszett neki a pimasz értékelésem.
– Látom alaposan megnéztél magadnak, nézzük igazad volt e, megmoshatod a hátam.