Álom

Ez a történet egy fiúról és egy lányról szól. Olvasd figyelmesen.
Igazából nem is történt meg, és nem is biztos, hogy megtörténik. A lány álmodta egy éjszaka. Annyira valóságos és érzéki álom volt, hogy úgy gondolta, meg kell osztania a fiúval.

Ők ketten nagyon jó barátok, bár nem olyan régen találkoztak. Nem is látták még egymást élőben, csak neten beszélnek, és néha telefonon. De a közöttük lévő kapocs már nagyon erős. A barátságnál régen több, de ennél több talán mégsem lehet. A lány nem tud mit kezdeni ezzel az érzéssel, tudja, hogy a fiú szíve másért dobog. Olyan furcsa háromszög ez.

... Álmában a lány a fiúnál járt. Amikor odaért a házhoz, az ajtó félig nyitva volt. Először nem tudta, hogy azért-e, mert várják őt, vagy mert véletlenül nyitva maradt, de a kíváncsiság és talán más is, közelebb vitte... Óvatosan, kicsit félve, de mégis tudva, hogy az ajtó végén a fiúval találkozik, beljebb ment...

Egy kis folyosóra jutott, aminek a végén szintén egy ajtó volt, félig nyitva... és halvány fény szűrődött ki rajta. Édes zene szólt halkan, és csalogatóan. A lány egyre közelebb ment az ajtóhoz, kinyitotta és belépett rajta... És ott volt a fiú. Aludt... hanyatt fekve az ágyán, a takaró lecsúszva a derekáig. Szépet álmodott, mert álmában mosolygott. A lány leült az ágy szélére, és nézte a fiút, hogy alszik. Egyre hangosabban dobogott a szíve, úgy érezte, hogy ha nem tud a fiúval beszélni, akkor megszakad a szíve.

Ahogy nézte az alvó fiút, aki egyszer csak kinyitotta a szemét, és rámosolygott.
– Rólad álmodtam, és hívtalak álmomban – mondta a lánynak.
– Itt vagyok. Éreztem, hogy hívsz, hát eljöttem hozzád, mert szeretlek – felelte a lány.
A fiú kinyújtotta a karját, és a lány odabújt a karjaiba. Úgy érezte, hazaérkezett. A fiú bőre meleg volt, jó illatú. Megcsókolta a lányt, puhán, óvatosan ízlelgetve a csókot. Ismerkedve a lány szájával, a nyelvével végigsimította a szája szélét, majd birtokba vette a száját, és úgy csókolta, mint a szomjazó, aki az utolsó pillanatban jut vízhez... a lány csókja volt az éltető víz. Nem tudtak betelni egymás csókjával. Tudták, hogy ez egyiküknek sem elég, hogy több kell. Mert mindkettőjüknek több kellett.

A fiú lassan oldalra fordult, és maga mellé fektette a lányt. Nem tudni, mikor került le róluk a ruha, de mindketten meztelenül feküdtek. Érezték egymás testét, a másik bőrének a melegét, és egyre erősebben kívánták egymást.