Forditott történet
Csak egy nő volt a sok közül. Nem volt kirívóan szép, de a szemei elvarázsoltak. Sokszor belevesztem a pillantásába. Szemének fényénél ajkai igézően hívogattak. Nem emlékszem olyan pillanatra, mikor megláttam és nem kívántam volna érintését, testét, csókjait. Még a gondolatára is mindig felállt a farkam. Sosem hagyta, hogy együtt legyünk. Sokszor elzárkózott közeledésemre mind a mai napig.
Reggel csörgött a telefonom. Éppen kint ténykedtem a kertben. Ritka, hogy magammal vittem a mobilom, de most örültem neki. Szavai meggondoltan csengtek a telefonban.
– Volna egy kis időd rám a jövőhéten, hogy elmenjünk egy meghitt helyre kettesben? – Ebben az egy kérdésben minden benne volt. A nyíltsága és a vágyai, ami az enyémmel egybe csengett. Volt egy lakásom, ami nagyrészt üresen állt. Megbeszéltük az időpontot a találkozóra aztán elbúcsúztunk. Izgatott lettem. Régen nem volt ilyen kalandban részem és reméltem, hogy nem gondolja meg magát.
A lakás előtti kis kertkávézóba beszéltük meg a találkozót. Negyedórával előtte ott voltam. Benéztem a lakásba, rendbe szedtem egy kicsit. Majd a kulccsal a kezemben átmentem a kávézóba, ahol rögtön kiszúrtam. Nem volt rajta különösebben kihívó ruha. Ugyanolyan csinos volt, mint általában. A tekintetemet mégis vonzotta. Válláig érő világosbarna haja megcsillant a gyenge napfényben. Ha erősebben sütött a nap, haja rézvörös árnyalatban játszott. Szemeit még jobban kiemelték a feketére festett hosszú szempillái. Ajkai kicsik és teltek, hamvas fényben játszottak.
Ahogy meglátott, alsó ajkába harapott, amitől megtelt vérrel és egyre hívogatóbban piroslott. Alakját izgatóan eltakarta egy könnyű ruhával, ami kihangsúlyozta nem túl hosszú, de formás lábait. Jelzett felém, hogy ne tévesszem szem elől. Leültem hozzá és elkezdünk beszélgetni. Elfogyasztottunk egy csésze teát, közben tekintetem fel-alá járt, végigpásztáztam testét. Nem egy modell alkat. Formás telt fenekét ellensúlyozta kicsi de hívogató melle. Csípője keskeny, medencéje kézbe simuló, jó fogású. Két kezébe fogta a csészét. Igyekezett leplezni idegességét. Olyankor mindig remegett, ami izgatólag hatott rám. Ma összeszedettebb volt és határozottsága hamar legyőzte izgatottságát. Beszédével incselkedett velem. Amikor észrevette, hogy szemeim felmérik, jó ízűt kacagott rajtam, minta tudná, milyen pajzán gondolatokat forgatok a fejemben róla. Szavait jól megválogatta és hangsúlya minden mondatában csábított.
Reggel csörgött a telefonom. Éppen kint ténykedtem a kertben. Ritka, hogy magammal vittem a mobilom, de most örültem neki. Szavai meggondoltan csengtek a telefonban.
– Volna egy kis időd rám a jövőhéten, hogy elmenjünk egy meghitt helyre kettesben? – Ebben az egy kérdésben minden benne volt. A nyíltsága és a vágyai, ami az enyémmel egybe csengett. Volt egy lakásom, ami nagyrészt üresen állt. Megbeszéltük az időpontot a találkozóra aztán elbúcsúztunk. Izgatott lettem. Régen nem volt ilyen kalandban részem és reméltem, hogy nem gondolja meg magát.
A lakás előtti kis kertkávézóba beszéltük meg a találkozót. Negyedórával előtte ott voltam. Benéztem a lakásba, rendbe szedtem egy kicsit. Majd a kulccsal a kezemben átmentem a kávézóba, ahol rögtön kiszúrtam. Nem volt rajta különösebben kihívó ruha. Ugyanolyan csinos volt, mint általában. A tekintetemet mégis vonzotta. Válláig érő világosbarna haja megcsillant a gyenge napfényben. Ha erősebben sütött a nap, haja rézvörös árnyalatban játszott. Szemeit még jobban kiemelték a feketére festett hosszú szempillái. Ajkai kicsik és teltek, hamvas fényben játszottak.
Ahogy meglátott, alsó ajkába harapott, amitől megtelt vérrel és egyre hívogatóbban piroslott. Alakját izgatóan eltakarta egy könnyű ruhával, ami kihangsúlyozta nem túl hosszú, de formás lábait. Jelzett felém, hogy ne tévesszem szem elől. Leültem hozzá és elkezdünk beszélgetni. Elfogyasztottunk egy csésze teát, közben tekintetem fel-alá járt, végigpásztáztam testét. Nem egy modell alkat. Formás telt fenekét ellensúlyozta kicsi de hívogató melle. Csípője keskeny, medencéje kézbe simuló, jó fogású. Két kezébe fogta a csészét. Igyekezett leplezni idegességét. Olyankor mindig remegett, ami izgatólag hatott rám. Ma összeszedettebb volt és határozottsága hamar legyőzte izgatottságát. Beszédével incselkedett velem. Amikor észrevette, hogy szemeim felmérik, jó ízűt kacagott rajtam, minta tudná, milyen pajzán gondolatokat forgatok a fejemben róla. Szavait jól megválogatta és hangsúlya minden mondatában csábított.
Ez csak a történet kezdete, még 5 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Hiányolom, a párbeszédet, valamint a cselekményt. Valamit, ami megragadja a figyelmet, és arra késztet, hogy tovább olvassam. "Vajon mi lesz?"
De semmi meglepetés, avagy csattanó. Így számomra inkább hat ez az írás egy álom leírásának.