Nagyi

Egészen kicsi koromtól, mondhatnám, mióta az eszemet tudom, szerelmes vagyok a nagymamámba. Ez mindig is tudatos volt, és biztos voltam benne, hogy őszinte érzelem, nem afféle gyerekes hóbort. Most 16 éves vagyok, ezért érthető, hogy egy ideje már nem csak arra vágytam, hogy nagyi megsimogassa a buksimat, és pár jó szót intézzen hozzám. Egyre inkább érezni kezdtem, hogy az iránta érzett szexuális vágy egyszer majd kitörni kényszerül, viszont elborzasztott az a tudat, hogy ha esetleg ő nem érzi amit én, akkor abból hatalmas családi botrány lehet. Elfolytottam magamban az érzést, és a vágyat is, és kénytelen voltam megelégedni egy – egy öleléssel. 14 éves koromban amikor meglátogattuk őket a családdal a búcsúpuszi véletlenül a szájára sikeredett. Szenzációs élmény volt a számomra. Egy másik alkalommal, amikor náluk nyaraltam, bejött a fürdőszobába, amikor éppen fürödtem, és lecserélte a melltartóját. Ez egyébként a mi családunkban teljesen természetes, sohasem volt tabu a meztelen test, nem szégyelltük magunkat egymás előtt.
Nagymamám az én szememben gyönyörű nő, bár reálisan nézve kissé molett, 65 éves nő, aki már igencsak megette a kenyere javát. Hatalmas kebleinek, és számomra oly magával ragadó tekintetének összhatása tette számomra "A Nő" szimbólumává. Kerestem az alkalmat, amikor kettesben lehetek vele. Néha átölelt, és órákig simogatta a vállamat. Ilyenkor nagyon nehezen tudtam uralkodni józaneszemet kegyetlenül ostromló ösztöneimen.
Egyik alkalommal, mikor nagyapám nem volt otthon megtörtént velem a csoda. A kanapén ültem és tévét néztem, ő a konyhában mosogatott. Mikor elvégezte a dolgát kijött a konyhából, és leült mellém a kanapéra, ahogyan máskor is szokott. Kissé fáradtnak tűnt aznap. Én azonnal fantáziálni kezdtem. Rengeteget vívódtam magamban, és végülis erőt véve magamon egy határozott mozdulattal a fejemet a vállára fektettem, és a két lábamat a kanapé végére fektettem. Remegtem mint a nyárfalevél, és igencsak kapkodtam a levegőt. Ő meglepődve nyugtázta tettemet, mivel ilyen még nem történt köztünk sosem. Felemelte a kezét, és átkarolt vele, így a fejem mostmár a keblein pihent.