Beavatás

Tina elkésett. Ez még sose történt meg vele, s bár tudta, hogy ez nem a világ vége, mégis szorongva várta azt a pillanatot, amikor az osztályterembe kell majd lépnie. A tanárnő megszakítja a magyarázatát, s kérdően fog a nyíló ajtó irányába fordulni, osztálytársai kíváncsi tekintettel fogják figyelni, néhány idétlen fiú biztos vigyorogni fog. Jaj ne, talán még valami viccesnek szánt idiótaságot is elsüt valamelyik hülye. De jó lenne valahogy láthatatlanná válni, s szépen besurranni úgy, hogy senki sem veszi észre!
Ily gondolatok emésztették, a környező világ történései nem is jutottak el a tudatáig, ahogy sietős léptekkel ment végig a kihalt iskola folyosóján, majd fel az első emeletre. Így Gia nénit is alig vette észre, aki épp a női mosdóból jött ki. Egy septiben odavetett csókolom, s már ment is volna tovább. Különben is, Gia nénit csak látásból ismerte, nem is tanította őt, hisz a franciaórákat tartotta, Tina pedig angolt és németet tanult. Így aztán egy gyors, rövid köszönés bőven elégnek tetszett ebben a helyzetben. De azt még így is észrevette, hogy Gia néni rámosolygott, s minden bizonnyal ezen később, nyugodtabb körülmények között el is gondolkodott volna. Ám a tanárnő meg is szólította:
– Tina, Tina, Te nem szoktál elkésni!
– Hát nem – felelte Tina megszeppenve, s fel sem tűnt neki, hogy a tanárnő a nevén szólította.
– Mi történt? Elaludtál? – érdeklődött Gia néni kedvesen.
– Igen egy kicsit. És a busz sem jött időben.
– Hát akkor nem is a Te hibád – védte a tanárnő –, de már biztos beírtak a hiányzók közé.
Tina erre eddig nem is gondolt, de most egészen megrémült. Bár igazából fogalma sem volt, milyen következményekkel is jár, ha valakit beírnak hiányzónak, aki csak késik. Vagy talán épp ezért. Gia néni minden bizonnyal észrevette ezt a hirtelen kétségbeesést, s megsimogatta Tina arcát:
– No ne félj, mindjárt kitalálunk valamit.

Gia néni töprengő arckifejezéssel nézett maga elé, ám közben óvatosan a tétován ácsorgó iskolás lányt fürkészte. Tina vonzó lány volt, szeplőkkel telehintett hófehér bőre kiemelte kontyba font hajának vörösségét. Kicsit kövérkés volt, többször gondolkodott már rajta, hogy fogyókúráznia kellene, de igazából jól állt neki az a pár plusz kiló.