Tudatlan 6. rész

... – Jó. Egyszer úgy is kibukhatott volna. – nézett a plafonra úgy folytatva. – Életemre esküdjetek, ami itt elhangzik itt is marad. Rendben Juditka?
– Eskü! A kis szarost meg zavard ki.
– Anyád. – förmedtem rá.
– ELÉG! – tette csípőre kézét. – Háátt... nos amit elmondok 16 éve történ. Én 20, apátok 26, Judit 1 éves, Istike meg 3 hónapos magzat. Apátok már akkor is a hajnaltól késő estig munka, este borocska, meg szerette volna a szexet én meg azt amit ő képviselt már csak eltűrtem, de terhesen volt mire fogni miért olyan ritkán. Egyik nap erősen görcsöltem. Mamátok bevitt a kórházba és ott is fogtak kivizsgálásra. Ő maradt Juditkával. Apátok aggódott, de leszarta, hercegnőre vigyáz az anyós. Innentől anyucitól kellett megtudnom a történteket. 9 után jött haza apa, megnézte lányát aki egy nyugodt, egész éjjelt átalvó bébi volt. Bárcsak tizede jósága maradt volna meg. – Mosolygott nővéremre, én meg egy ásítást nyomtam el. – Anyám már zuhanyozás után volt. Apátok zuhany után, mint mindig készült, akkor még egy szál semmiben. Anyuci akkor 37 éves volt, apuci 49, de már 2 éve túl a végbélrákot követő műtéten. Na ez lényegtelen. Mamátok melltartóban, bugyiban itta a konyha asztalnál a tejét, mikor apátok, izéjét lóbálva bejött. Zavar meg volt, de nem volt már mit tenni. Beszélgettek, apátok cucca meg növekedett. Anyucit se hagyta hidegen, mivel apuci műtétje után impotens lett rég látott ilyet. Szó szót követet, majd a lényeg ölelkezni kezdtek, csókolózni és apátok az anyósát az előkészítő pultra tett – fura módon minden düh nélkül mutatott a pultra – és szokásához híven jól megdöngölte. – kis szünet után folytatta. – Anyuci bevallotta a hancúr egész éjjel az ágyunkba folytatódott. Neki egyik nyílása se maradt száraz, de ez már a múlt. Ez az az egyik titok... – harapta el a mondatot és eddigi nyugalma hirtelen elszállt, feszült lett és Judittal szemeztek. – Menyetek dolgotokra. – állt fel, indult kifelé, mikor még Judit utána kérdezett.
– És nem bosszultad meg? – erre az ajtóból visszafordulva mondta.
– Tényleg maradjon hármunk között. Apátok nem tudja, hogy tudom. Anyucit a büdös orosz parfümje buktatta le – majd lányára nézve mondta. – Deeee megbosszultam... Édes volt a bosszú. – már el is tűnt a folyosón. Erről nekünk ekkor igazán nem volt mit beszélni. Mentünk dolgunkra.