Kis fekete szoknya

Olyan lánynak látszott, akit szinte bármire rá lehet venni, ha egy kicsit vagy. Ismered ezt a típust: nagyon bizonytalan és talán egy picit össze is van zavarodva. Nem volt bombanő vagy mi, de azért vonzó volt, és volt benne valami, ami felizgatott.

Egy koncerten voltam a helyi közösségi házban, amelyen egy haverom is fellépett a bandájával. A hely tele volt fiatalokkal, akik csak úgy lébecolva hallgatták a zenét. A nagy része lilahajú, piercinges őrült gyerek volt, akik elárasztják ezeket a koncerteket, de volt egy pár "normális" is, és néhány jól kinéző csajszi is. Ahogy a fellépő zenekar megkezdte első számát, körülnéztem az őrjöngő fiatalok csordájában, és megpillantottam két szép lábat. Helyezkedtem egy kicsit, és a lábak tulajdonosát is megláttam. Körülbelül 18 – 19 éves lehetett, és a legrövidebb miniszoknya volt rajta, amit életemben láttam. Először arra gondoltam, nem fázik – e, hisz még tél van, de nemsokára gondolataim kissé zaftosabb témák körül lengedeztek.

Általában azok a csajok, akik ilyen ruhákban mászkálnak magabiztosak és kiegyensúlyozottak. Ő nem ilyen volt. Láttam rajta, hogy bizonytalan, és kényelmetlenül érzi magát, ahogy kétségbeesetten próbálja lejjebb húzni a lábain miniszoknyáját. Arra tippeltem, hogy a kiéhezett barátja rá ezt a ruhát. Nem úgy nézett ki, mintha azért viselné, hogy felkeltse a srácok figyelmét. Miközben nézegettem, egy fiatal gyerek ment oda hozzá, és arcon puszilta. Továbbra is elég közel maradtak egymáshoz, és rájöttem, hogy ez lehet az a kiéhezett barát. Annyi idős lehetett, mint a lány, és folyt róla a víz az őrjöngéstől. Szegény gyerek. Még csak nem is sejtette, hogy nemsokára meg fogják baszni a barátnőjét.

Amikor visszament táncolni a tomboló fiataloktól teli tánctérre, a lány egyre növekvő elégedetlenséggel nyugtázta figyelmetlenségét. Ahogy ott ült egyedül, tanulmányoztam fiatal pofikáját. Szőke és helyeske volt, csakúgy, mint azok a csajok, akik rendre visszautasítottak középiskolában, és akik úgy felizgattak akkoriban, érett egyetemistaként. Nem hiszem, hogy bárki is azt mondta volna rá, hogy bombázó, de nálam bőven a bevállalható kategóriába tartozott. Talán a lábai tették.