Eltáv

A nyolcvanas évek elején voltam katona, pontosabban határőr. A vend vidéken, egy kis őrsön őriztem a határt a piszkos kapitalista betolakodóktól. Az igazság az volt, hogy inkább kifelé szöktek az emberek, nem befelé. Innen hazajutni elég ritkán sikerült, de leszerelés előtt nagyon gálánsak voltak, haza lehetett utazni akár egy hétre is.
Persze a hivatalos megfogalmazás az volt, hogy a civil ruháért utazhattunk haza. Hála istennek nekem is eljött ez az idő, vidáman indultam útnak, tudva azt amikor vissza térek már csak tíz napom marad. Haza érve átöltöztem, bekajáltam, és már indultam is a haverok keresésére. Sikerült alaposan , másnap egyedül maradtam otthon, gondoltam kipihenem az elmúlt éjszaka fáradalmait. Nem sikerült, hangos dörömbölésre ébredtem, fejemre húztam a párnát, de ez sem segített. Dúlva-fúlva mérgesen, egy száll bokszerban nyitottam ajtót. Az ajtóban Zsuzsa néni, anyám egyik barátnője állt. Meglepődött, aztán érdeklődve végig mért.
– Jaj Zolikám felébresztettelek, ne haragudj. Anyukádat keresem, azt hittem ma délutános.
– De haragszom, és igen felébresztett.
Láttam zavarban van, és már rég megbánta, hogy rám törte az ajtót.
– Miben segíthetek Zsuzsa néni, mi volt ilyen sürgős?
– Most jövök az orvostól, kenőcsöt írt fel a fájós hátamra. Azt reméltem anyud itthon van, és bekeni a hátam.
– Ha úgy gondolja én szívesen bekenem a hátát, letusolok aztán átmegyek.
Kicsit tanácstalan volt, de tudván, hogy ilyenkor nem talál senkit, beleegyezett.
– Jól van, akkor egy fél óra múlva várlak.
A tusolás egészen helyre hozott, Magamra kaptam egy pólót, egy sortot, papucsot húztam és átbaktattam Zsuzsa nénihez. Szerencsére nem kellett messze mennem, közel lakott. De nem is bántam mert rohadt meleg volt, az utcán egy lelket sem láttam. Amikor ajtót nyitott láttam zavarban van, egy fürdőköpeny volt rajt, gondolom ő is letusolhatott.
– Hova feküdjek, az asztalra, vagy az ágyra? – érdeklődött
– Nekem jó lesz az ágy, szerintem önnek is kényelmesebb.
Az ágyhoz ment, ledobta a fürdőköpenyt, fehér bugyi, és melltartó volt rajta. Nagyokat sóhajtozva végig hasalt az ágyon. Alaposan szemügyre vettem, az ötvenes évei elején járt, még egész jól tartotta magát. Egyedül élt, tudomásom szerint soha nem volt férjnél. Nem volt kövér, inkább olyan kis töltött galamb volt, ott gömbölyödött ahol kellett.
– Hogyan masszírozzam, gyengéden, vagy erősebben?