Az orgia 1. rész

1.
Mark és Mary úgy illettek egymáshoz, mint tojás a sonkához és Benson a Hedgeshez. A kaliforniai Westwoodban lévő, madárházhoz hasonlító, lakásuk levélszekrényén is „Mark és Mary” név szerepelt, a Carter családi név nélkül. Mark az első, esti viszkijét kortyolgatta, miközben azon morgolódott, hogy a kezében lévő meghívóra megint csak a Mark és Mary nevet írták. Mary mindebből nem csinált magának problémát. Tudta, hogy az ő nőiességének rendkívül erős a kisugárzása. Mindig magasan kiemelkedett az átlagból, testének minden porcikájával. Nagyon kívánatosan nézett ki! Amint valahol megjelent, barna fürtjeivel, angyal arcával minden férfit elbűvölt. Azonban ő mindezt már hosszú évek óta csak Mark részére tartogatta. Mark honorálta is mind ezt. Tudta azt, hogy Mary akkor virul, ha ő csodálja. A legkisebb mozdulatból, a legóvatosabb pillantásból érzékelte a hódolatot. Nem az a nő volt, aki állandóan azt kérdezgeti a párjától, hogy – Szívem szeretsz? Amint csak ránézett Markra, az már mondta is:
– Drágám én még mindig nagyon imádlak!
Szilveszter estéje volt. Mark ledobta az asztalra a meghívót és a bárszekrényhez ment. Kivett egy üveg . A fény felé tartva vizsgálgatta, sőt a kabátja ujjával, meg is törölgette. Mary előjött a hálószobából.
– Drágám igyunk ebből a vörösborból. Ez abból a fajtából van, amit a múltkor küldött Foster barátom! – invitálta a nejét Mark.
Maryn csak egy bugyi és egy melltartó volt!
– Még mindig nem készültél el? – kérdezte Mark. – Vagy netán így akarsz jönni? Ezzel biztosan nagy lendületet adnál a bulinak. Ed Foster szerintem rögtön le is húzná a cipzárját a nadrágja sliccén!
– Gondolod? – nézett csábosan a férjére Mary. – Van egy jó ötletem!
Kivette a férje kezéből a és lerakta az asztalra.
– Szerelmeskedjünk egyet, most a buli előtt! Utána már mindig vagy nagyon késő van, vagy hulla fáradtak vagyunk, sőt lehet, hogy piásak leszünk.
– De én már teljesen felöltöztem! – tiltakozott Mark.
– Na és? Utána majd öt perc alatt letusolsz és felöltözöl ismét! – nevetett rá Mary.
Mark hozzálépett, átölelte és hosszan, forrón megcsókolta.
– Emlékezzél csak drágám! Az új évet mi mindig egy jó dugással szoktuk kezdeni! Ezért halasszuk mégis holnapra, vállalva annak a kockázatát is, hogy akkor éppen fáradtak, vagy netán piásak leszünk!
– Öt év óta most először mondod azt, hogy halasszuk el holnapra! – duzzogott Mary.