Hálózati üzemzavar és következményei 1. rész

András vagyok, egy közepes nagyságú városka legnagyobb üzemében dolgozom informatikusként. A feladatom 3 munkatárs segítségével az üzem számítógéprendszerének karbantartása, üzemeltetése. A gyár minden nyáron 2 hétre leáll és akkor szoktuk elvégezni a szoftverjeink felújítását, az egyes számítógépek ellenőrzését és hozzáillesztését a megújított szoftverekhez. Ezt általában a kéthetes leállás első 2-3 napjára szoktuk ütemezni, hogy legyen még időnk a menetközben felmerült hibák orvoslására és utána még nekünk is maradjon időnk szabadságra menni.
A történetem a karbantartási időszak első napján kezdődik. Eredetileg úgy volt, hogy reggel kezdünk, és másnap reggelig dolgozunk, mert tapasztalatunk szerint a szerver programjainak frissítését 24 óra alatt be tudjuk fejezni. Kora délután megszakadt a hálózati kapcsolatunk. Telefon a hálózat üzemeltetőjéhez, a válasz elég lelombozó volt: jó, ha reggelre helyre tudják állítani a kapcsolatot. Rövid tanakodás után a kollégákkal úgy döntöttünk, hogy nincs értelme bent maradni, menjünk haza, én majd reggel felhívom a szolgáltatót. Ha pozitív a válasz, körbe telefonálok és másnap folytatjuk.
Hazafelé jutott eszembe, hogy nem szóltam haza a feleségemnek, hogy mégis érkezem és készítsen vacsorát. De aztán elhessegettem a gondolatot, korán van még vacsorához. Az üzem gyalogjárásnyira van a kertvárosi házunktól, a délutánba forduló időben kellemes séta volt a hazaút. Az egyik szemben szomszédunk, Gábor az előkertjében gereblyézett, amikor meglátott odaköszönt:
– Szevasz, Gyuri. Ma még sincs hosszú műszak.
Pár szóval elmagyaráztam a történéseket.
– Akkor gyere be. A feleséged még úgysem vár ilyen korán, nekem meg van néhány üveg behűtött .
A nem túl meleg ellenére tényleg jól esett volna egy kis , így aztán nem kellett sokat kapacitálnia. A házuk fala mellett az utcai kerítés felé volt egy sűrű kis lugas, benne asztallal, székekkel és egy kis hűtővel. Ott ültünk le beszélgetni. Annak ellenére, hogy gyakran összejártunk velük, mindig akadtak megbeszélnivalóink, a focitól, a kerti teendőkön át az időjárásig. Nagyon jól esett a hideg és fel sem tűnt, hogy hányadikat nyitja, amikor előkerült a mélyhűtőből egy üveg . Azt is meg-megkóstoltuk. Kezdett sötétedni, de mivel feleségem úgyis csak reggelre várt, nem izgattam magam.