Érzéki vagyok 1. rész

Utolsó előtti napjához érkezett a nürnbergi nagy játék kiállítás és vásár. Megkönnyebbülve csuktam be standom vendégkönyvét és hívtam be irodámba barátomat, egyben a segítőmet is, Mark von Sodent. Vele jött a két diáklány kisegítőnk is Maxi és Petra.
– Mára befejeztük. Szabad az estétek, ha úgy akarjátok.
A két lány kiment lekapcsolni a vasúti terepasztalt vezérlő számítógépet és összepakolta a kis autókat, hajókat. Mi megelégedetten beszélgettünk Markkal az elmúlt napokról.
– Több mint ezer látogatónk volt főnök!
– Tudom Mark! Karácsonyig mindent eladtunk! A vásár slágere a mi vezérlőnk volt. A konkurenciától egyre előnyösebb ajánlatokat kapunk rá! Egyelőre senkinek nem engedtem mert ennek az eszköznek egyedüli gyártói és eladói akarunk lenni!
A kis ablakon kinézve észrevettem, hogy az egyik berlini játékgyár tulajdonosnője közeledik a standunkhoz. Nem messze tőlünk megállt. Legalább olyan széles, mint amilyen magas, állapítottam meg. Nem messze tőle megláttam Mildred Lochot, egy gyönyörű buklé kosztümöt viselő özvegyasszonyt, akiért sokféle bűnt szívesen elkövettem volna. Az arckifejezése viszont nem sok jóra következtetett. Berontott a standra és hangja élesen csattant fel:
– Stószer úr! Négyszemközt szeretnék magával beszélni!
Mark felállt és kiment.
– Parancsoljon hölgyem! – mutattam az egyik fotelre. – Mivel szolgálhatok? – kérdeztem, miközben kedvtelve szemléltem a gyönyörű, szőke, mintegy 28 éves nőt.
– Köszönöm – válaszolt, közben leült. – Az Ön mikroszámítógépéről akarok tárgyalni!
– Megtisztel az érdeklődésével, de nem kívánok tőle megválni! – válaszoltam. – Az meg különösen bánt, hogy olyat akar venni amit nem is látott működés közben. A nővére beszélt Önnek róla! Igaz? – kérdeztem.
– Stószer Úr! – Csattant fel élesen a hangja. – Pontosan tudja, hogy a
nővérem és az Ön csinos irodavezetője itt a vásáron jóban lett. Azt is tudja, hogy ez egy lehetetlen dolog, ami ellen én az utolsó leheletemig küzdeni fogok! Ezen keresztül a köztünk megkötendő üzletre nem tud semmi befolyást sem eszközölni. Remélem a barátja meg, lehetőleg Önnel együtt, a vásár zárása után eltakarodik!
– Asszonyom, az Ön nővérének a csinossága és megbízhatósága közismert előttünk. Soden úrral szeretik egymást. Ha nem tudnak kijönni egymással én szívesen alkalmazom őt!
– Rendben van! De én nem férfit akarok venni, hanem játékvezérlőt! Adok érte két milliót!