Feketén-fehéren

Egyedül, olyan elveszetten álldogált a tömegben, hogy megsajnáltam.
– Mi az Lili, bejönnek a négerek? – Ugratott a többi csaj.
– Szereted a nagy faszokat mi? – Röhögött Réka.
– Hagyjátok már – húzta el a száját Nikol – nézzétek rá. Lehet, hogy már olyan tág neki, hogy egy normális farkat meg sem érez.
Erre aztán kitört a röhögés. Rajtam nevettek. Már megszoktam. Tény az, hogy parasztasszony őseimtől elég széles medencecsontot, nagy melleket örököltem. Nem voltam egy modell alkat, de azért távol álltam attól, hogy daginak tartsanak. Miért is ne? Felálltam az asztaltól és osztálytársaim megkövült tekintetétől kisérve elindultam felé.
– Szia – szólítottam meg. Lili vagyok. Táncolunk?
– Hú – lepődött meg. – Szívesen. Amúgy meg Maliknak hívnak.
Átmentünk a másik terembe. A táncparkett egész zsúfolt volt, de nem zavartattuk magunkat. Először nagyon szolidan karolt át, majd amikor látta, hogy nincs ellenemre a szorosabb testi kontaktus, magához vont. Pont egy lassú szám következett. Hagytam, hogy magához húzzon, megöleljen, megcsókoljon. Erős kezei cserbenhagyva derekamat lejjebb vándoroltak és megtalálták az összegyűrődött ruhám álltál szabadon hagyott fenekemet. Nem tudom mennyit táncoltunk, de hirtelen ólmos fáradtág öntött el, lábaim fájtak a magas sarkúba Visszakísért a bárpulthoz és hozatott még egy italt. Nem igazán éreztem az izét, olyan erős volt, de ebbe is lehetett egy nagy adag koffein, mert lassan újra elkezdtem a pörgést. Az elkövetkező percekben (? ), órákban(? ), napokban(? ) teljesen átitatott a zene, a ritmus dübörgött az ereimben és a villogó fények táncoltak az agyamban. Alig érzékeltem a külvilágot, persze csókolóztunk, néhányszor megigazítottam a ruhámat, mert nagyon felcsúszott, de aztán hagytam a fenébe,... nem én voltam ott az egyetlen csajszi, akinek látszott a tangája. Ő baromira kedves volt, ahányszor csak megszomjaztam, hozott vizet vagy egy kis piát, még a budira is kikísért, nehogy elveszítsen.
– Olyan szexi vagy – mosolygott rám, amikor kijöttem. – Annyira örülök, hogy itt ilyen kedves lánnyal találkoztam.
– Köszike – bazsalyogtam, és, már alig tudtam levenni a szemem, nadrágján terpeszkedő dudorról.
– Tetszik ugye?
– Aha – vörösödtem el. – Kíváncsi vagyok... szeretném... – hebegtem.
– Gyere – fogta meg a kezem. – Tudok egy helyet ahol kettesben lehetünk.