Egy felejthetetlen nyár

Anna az ágyban a hátán fekve bámult ki a hálószoba ablakán és nézte a gyönyörű napsütéses kék égen átkúszó parányi bárányfelhőket. Éppen az aznapi teendőkön gondolkozott, amikor férjének hörgő zihálása visszarántotta a valósságba. A valósság pedig az volt, hogy Anna férje István, éppen dugta Annát, akit ez egy fikarcnyit sem érdekelt és csak István közeledő orgazmusának összetéveszthetetlen hangja térítette magához elkalandozó gondolatai világából.
Anna az évek során tökélyre fejlesztette azt a technikát, hogy ütemre tudjon nyögdécselni férje alatt, majd eljátssza az orgazmust és közben simán összeírja fejben a bevásárló listát, vagy megtervezi az aznapi programját, mint ahogyan azt most is tette. Természetesen István, semmit nem vett észre abból, hogy Anna nem élvezi az együttléteiket, mint ahogy azt sem vette észre, hogy Anna soha nem is élvezte ezeket az alkalmakat. Fiatal korában Anna tudta, hogy egy magafajta lánytól mit vár el családja: legyen egy szakmája, legyen egy férje, szüljön gyereket és vezesse a háztartást, ezért mikor megismerkedett Istvánnal az akkori szokásoknak megfelelően rövid udvarlás után, hozzá ment feleségül és húsz évesen szült neki egy kisfiút, majd a szülei pénzéből nyitott lent a parton egy ruha üzletet és ott kezdett el dolgozni. A vállalkozás sikeres volt, bár csak szezonálisan, ugyanis ők a Balaton partján laktak egy úgynevezett üdülő faluban, ahol a szezonon kívül nem sokan laktak. István a katonaságnál megszerezte a jogosítványt és a leszerelése után elment kamionozni, amit a mai napig is csinál. Munkája miatt nagyon sokat volt távol a családjától és így az Annával való együttlétek jócskán megritkultak, amit Anna egyáltalán nem bánt. Maga sem tudta miért nem élvezi az együttlétet Istvánnal, de szexuális örömöt csak magának tudott szerezni, de mivel nem merte megkockáztatni, hogy István megtaláljon otthon egy szexuális segédeszközt, így csak a kezére, fantáziájára, majd az internet elterjedésével a pornóvideókra hagyatkozhatott.
Fiúk Csaba tizenkilenc éves, Budapesten jár egyetemre és mivel az egyetem mellett állása is van, ezért vettek neki egy lakást, így ő már a nyarakat sem tölti otthon. István mostanában ritkábban járt haza, körül-belül másfél havonta két-három napra, Anna annyit tudta magát kényeztetni, amennyit csak akarta és így nem esett nehezére az sem, hogy asszonyi kötelezettségeinek eleget tegyen.