Riválisok 1. rész

A családi nyaralóban egy ideje csend honolt. A szülők a dolgukra mentek, senki sem volt otthon Shelly-n kívül, ő pedig élvezte a nyár minden áldását és ha lehetett tizenegy-dél előtt nem kelt fel. Most is így tett, épp lustán nyújtózva azon morfondírozott, hogy a következő órás szundira talán be kellene takarnia a fenekét, de voltaképpen nem fázott és tapasztalatból tudta, hogy a nap délre úgyis pont oda fog sütni az ablakból és akkor melege lesz. Így aztán karját a párna alá dugta, behúzta a mellkasához és igyekezett visszamerülni a megérdemelt álom békéjébe.
– Senki sincs itt! – hallatszott lentről, a régi villa alsó helységeinek egyikéből a nyitott szobaajtón át. Shelly felkapta a fejét. Ki a pokol ez?
– Attól még nem kell üvölteni kiasszony – korholta egy nyugodtabb férfihang a hangoskodót.
A fenébe, gondolta Shelly, ez Robert bácsi és Naomi, az unokahúga. Pont ma érkeznek, jutott eszébe a tegnapi beszélgetés, amire természetesen alig figyelt.
– Pakolj le lányom és várd meg Shelly-t. Biztosan csak bement a városba valamiért.
A válaszdünnyögés már nem hallatszott fel, de a sürgölődés igen és Shelly bosszúsan konstatálta, hogy ő ma már nem fog visszaaludni. Felkelni viszont csakazért sem akart, a kis szuka pakoljon el egyedül. Ha nem jön be a szobába, úgysem látja meg, mert a nyitott ajtó ellenére – amit biztosan az anyja hagyott így reggel, mikor bejött megnézni – az ágya egyáltalán nem látszott a folyosóról. Ő pedig akkor úgy tesz, mintha aludna.

Majdnem sikerült is neki visszaszundítania, mikor megint hallott valamit. Naomi a mellette kettővel lévő szobába kvártélyozott be, és bőszen csapkodta a szekrények ajtaját. Ezt nem hiszem el, hogy nem lehet csendesen intézni a dolgokat, duzzogott magában Shelly.
Végül elcsendesedett a ház megint és a lány el tudott aludni. Valami forrót és izgatót álmodott, nem tudta beazonosítani, de úgy ébredt, hogy jobb keze az ágyékán matatott. Meg is lepődött, érezte mennyire nedves és reflexből folytatta is a maszturbálást, mikor rájött, hogy mi lehetett ez az egész. Valahonnan a házból női zihálást hallott, aztán egy egyértelmű sikolyt, mint amikor valaki elélvez. Annyira meglepődött, hogy fel is ült, aztán beugrott, hogy Naomi jött meg és az egész délelőtti műsor összeállt a fejében. Lustán visszahanyatlott, hogy akkor már ő is befejezi, bár ő úgy tervezte, hogy majd a párnába zihál, ha eljut addig, nem kell tudnia az unokahuginak egyelőre, hogy nincs egyedül.