A zsarolók 3. rész

A nevem Szilvia, én vagyok Gábor felesége. Akkor csöppentem bele az egészbe, amikor rátaláltam számítógépünkön férjem két írására. Öt évi házasság után mondanom sem kell, milyen sokkoló hatás volt elolvasni férjem biszexuális kalandját legjobb barátnőmmel és férjével.
Az első reakcióm természetesen egy fél napig tartó bőgés volt. Gábor munkában volt, nekem csak éjszakára kellett bemennem a korházba, szolgálatba. Azt hiszem legalább tízszer olvastam el azt, hogy kefélte meg Gábor Zsuzsát, először a hétvégi házukban, majd otthon náluk. Kavargott a gyomrom, amint újra és újra végig olvastam, szemem előtt élt az a pozició, amint Gábor a férjén fekvő Zsuzsát bassza hátulról...
Dél körül minden bejelentkezés nélkül megérkezett szokásos kávézással egybekötött látogatására kedves barátnőm, Zsuzsa. Rögtön látta kibőgött szemeimen, hogy történt valami, de mire belemerülhetett volna a kérdezősködésbe, kezébe nyomtam a két kinyomtatott írást.
Fokozatosan pirult el az olvasás közben. A keményebb részekhez érve kezdett felnézni rám, én pedig rezzenéstelen arccal figyeltem. Már elmúlt a sírhatnékom.
Egyre gyorsabban futotta át a sorokat, de végig néma maradt. Kezét a szája elé tette, merev tekintettel bámulta a papírokat. Végül befejezve letette őket az asztalra. Rámmosolygott, szemében őszinte szeretet csillogott.
– S ezt Gábor írta?
– Igen. – válaszoltam kimérten.
– S mikor szándékszik beváltani az ígéreteit? – kérdezte, majd kirobbant belőle a nevetés. – Csak nem hiszed el ezt az egészet?
Zavarba estem.
– Hogy – hogy... – már éppen készültem a "hogy voltál erre képes" stílusú szövegre.
– Mondd, mikor voltunk mi hármasban az erdei házban?
Velem egyszerre mondta:
– Soha.
Nevetett tovább.
– Nem mondom, sokszor szeretném, ha valaki jól megdugna, de semmiképpen Gábor. Olyan volna mint egy rokonnal kamatyolni.
Éreztem, hogy legszívesebben átölelném. Felszabadultan öntötte el arcomat a mosoly.
– Tibor pedig... – ránézett a papírokra. – Egy fél év alatt nem szexelt velem annyit mint ami ide van írva. Az pedig, hogy ki is nyaljon... Ki van zárva, édesem.
Most már elnevettem én is magam.
– Még attól is undorodik, – folytatta nagyot legyintve – hogy én szopjam őt. Az pedig, hogy nyalogassa Gábor heréit, egyenesen sci – fi.
Már könnyes volt a szemem a nevetéstől. Azt hiszem a hiszti roham végét jártam.