Római vakáció 1. rész

Rohaggyál meg! Csaptam le a telefont mérgesen. Anyám éppen az utolsó szóra lépett be a szobámba.
– Mi történt kisfiam? – kérdezte elképedve
Sóhajtottam egy hatalmasat majd egyszuszra kinyögtem.
– Linda nem tud velem jönni Rómába anyu, és egyfüst alatt bejelentette, hogy szakít velem – morogtam.
Linda a barátnőm volt, tavaly szeptemberben ismertük meg egymást az egyetemen. Most kezdett komolyra fordulni a kapcsolatunk. (Legalábbis én azt hittem. )
– És most mit fogsz csinálni? – kérdezte anyám aggódva.
Nem tudom. A szállások ki vannak fizetve és három nap múlva indulni kell. Halvány lila gőzöm sincs kit vigyek magammal.
Anyám arcán hírtelen földöntúli mosoly jelent meg.
???
– Miért nem viszed magaddal Petrát? – nézett rám kérdően.
Petráááát? A döbbenettől percekig megszólalni sem bírtam.
Petra a szomszédék lánya tőlem három évvel volt fiatalabb.
– Anya! Hogy vigyek magammal egy tizenhatéves fruskát ráadásul miből gondolod, hogy a szülei elengedik velem?
– Majd beszélek apáddal, és este átmegyünk megtárgyalni Kovácsékkal.
Kovácsék nem csak a szomszédaink voltak, hanem a barátaink is. Amikor ideköltöztek Petrával volt terhes Eszter. Valamilyen oknál fogva megmagyarázatlan vonzalom alakult ki köztük és a szüleim között. Ami később mély barátsággá alakult. Béla mesterszakács volt és a Vendéglátóipari Főiskolán tanított, illetve főzőműsort vezetett egy ismert TV kereskedelmi csatornán. Eszternek egy menő butikja volt a belvárosban. Apám régész-történészként egyetemen tanít történelmet amikor régészeti kutatásai ezt megengedik. Anyám művészettörténész, és tanít egy igen előkelő budapesti gimnáziumban. Amikor Petra megszületett, és Eszter egy héttel később hazahozta a kórházból, csodálkozva néztem a kis bőgőmasinát. Részese voltam a pillanatnak amikor Petra elkezdett járni, amikor kimondta az első szavakat. Gyerekként sülve-főve együtt voltunk. Zuglóban laktunk családi házban. A kertünkben volt hintaágy, bográcsozó, és medence. Rendszeres volt, hogy átjöttek. Béla bográcsban mutatta meg, hogy csodákra képes, hatalmasakat ettünk, és egy ilyen piknik után napokig szinte enni sem bírtunk úgy jól laktunk. A felnőttek beszélgettek időnként csobbantak egyet-egyet. Petrával szaladgáltunk a füves kertben, vagy a medencében vihancoltunk. Gyerekkorunkban meztelenek voltunk a kertben szüleink csak akkor adtak ránk alsónadrágot, ha erre szükség volt.