Mozgalmas kamaszkor 1. rész - Születésnapi ajándék

Nagyjából 11-12 éves lehettem, amikor már rendszeresen kivertem. Volt „barátnőm”, de esténként, amikor csak tehettem, Edit után leskelődtem. Bízva abban, hogy erre nem jön rá. Aztán így telt el nagyjából 2 év, amikor is a 14. születésnapom másnapján anyu már azelőtt hazaért a munkából, mint én az iskolából. Anyu, vagyis Edit azzal várt, hogy aznap ünneplünk. Ennek érdekében hozott néhány doboz citromos , némi édességet. Talán 3-4 doboz után éreztem, hogy kicsit szédülök. Megköszöntem az estét és elbúcsúztam Edittől és elmentem lefeküdni. Aztán nagyjából 1 órával később jobban lettem, így lementem vacsizni. Az étkező felé menet zuhanyzás hangját hallottam, így a korábbiakban megszokott leskelődésemet kezdtem el. Edit továbbra is gyönyörű volt. A mellei isteniek, a lábai vonzóak voltak.
– Gyere be! szólt ki Edit
A lábam egyszerűen a földbe gyökerezett. Nem tudtam, hogy mit is tegyek.
– Matyuska, gyere be nyugodtan! szólt Edit
Továbbra sem tudtam megmozdulni sem, mert egyfelől kíváncsi voltam, hogy miért is akar behívni, másfelől pedig féltem bemenni. Nem sokkal később kijött a fürdőből, megfogta a karomat és bevitt magával a szobájába.
– Szép a testem? kérdezte kissé provokatív módon a velem szembe álló asszony
– Hát mi tagadás.. mosolyodtam el
– Gyere és érintsd meg!
– Á! Dehogy! szólaltam meg
– Tudom, hogy arra vágysz. szólt rám az asszony
– Nem! Hogy is várhatnék rá? kérdeztem vissza, elpiruló arccal
– Miért állsz itt mozdulatlanul? Miért tűnik úgy, hogy nem mered beteljesíteni a vágyadat? szólalt meg Edit
– Á! Dehogy! próbáltam elterelni a dolgot
Ebben a pillanatban nyúltam persze az előttem álló asszony teste felé. Nagyon vágytam már régen ezekre a pillanatokra, de mégis féltem is tőle. Ahogy végül hozzányúltam, kicsit felszabadultam. Abban a pillanatban Edit megpróbált megcsókolni.
– Ezt nem kellene! szólaltam meg
– És miért is ne? kérdezett vissza Edit
Ebben a pillanatban újra megcsókolt, amit – félve ugyan, de – viszonoztam.