A stúdió és a rendelő 1. rész

Fehér fény villant a kis magánrendelőben, majd halk kattanás hallatszott.
– Megtenné, hogy kissé balra fordul? – kérdeztem a nőt.
Újra kattanás hangzott. Fény ezúttal nem kísérte. Milyen egyszerű. Egy gombnyomás és az adott pillanat örökké megmarad. Egy fotón elérhető az örök fiatalság, a halhatatlanság, bánat és öröm, egy ember egész lénye. Persze csak, ha igazán jó a fotó.
– Menjen az ablakhoz... most emelje fel a bal kezét és fogja meg a keretet. Még feljebb fogja meg, ha lehet – kérte a fotós.
– Nézze Ashley, nem hiszem, hogy több képre szükség van. Szerintem ennyiből már tudok választani egyet a honlapra. – mondta a megrendelő.
– Ahogy gondolja... azt hittem szeretne más jellegű képeket is.
A nő hófehér orvosi köpenyt viselt. Megfordult és eltávolodott az ablaktól.
– Ennyi elég lesz, köszönöm – mondta a doktornő.
– Tudja Dr. Blake maga igazán gyönyörű nő, szeretnék még több képet készíteni.
– Én nem értek az ilyesmihez, nem vagyok modell és zavarban vagyok, ha fényképeznek. – mondta az orvos.
– Azért gondolja meg, nagyon hálás lennék, ha eljönne a stúdiómba. Van egy projekt, amin dolgozom és ön tökéletesen beleillik. – feleltem és elkezdtem összepakolni a holmimat.
– Rendben van, majd gondolkodom rajta – mondta Dr. Blake
Tudtam, hogy amint kilépek a rendelőből a doktornő már el is felejti az egészet. Pedig tényleg tökéletes volt, nagyon nehéz lesz még egy ilyen jó alanyt találni. Egy nő, aki gyönyörű, karizmatikus és kiemelkedően intelligens. Valami volt benne, ami megragadott.
– Kérhetek egy névjegykártyát? – kérdeztem.
– Igen, máris adom. – felelte és a mellén lévő zsebből előhúzott egyet, majd felém nyújtotta.
Elvettem tőle és magamban elolvastam. Semmi olyat nem tartalmazott, amit már ne tudtam volna.
„ Dr. Olivia Blake – szülész, nőgyógyász” és egy telefonszám. A kis papír alján rendelő címe helyezkedett el.
– Pár nap múlva felhívom, ha készen vagyok a képekkel – mondtam.
– Rendben, várni fogom a hívását – válaszolta.
Azzal kezet fogtunk és én kisétáltam a rendelőből Québec egyik forgalmas, belvárosi utcájára. Imádtam ezt a várost. Itt születtem, de sokáig Európában tanultam.