Az esküvő és a titok

Ez a történet rólam, és Emeséről, az akkori barátnőmről és jelenlegi feleségemről szól. Még a kapcsolatunk elején, elmondtam neki a legnagyobb titkomat. Tiszta lappal akartam kezdeni, ezért elmondtam, hogy fiatal koromban néhány hónapig ugyan, de börtönben voltam. Volt egy kis döbbenet a részéről, de nagyon hamar elfogadta ezt, mert tudja, hogy megváltoztam azóta. Kérdeztem, hogy neki van e valami titka, de azt válaszolta, hogy úgy érzi, a kapcsolatunk még nem olyan erős, és fél hogy nem fogja kibírni, ha kiderül a titka. Azt pedig nem tudná elviselni, mert fontosnak tartja a szerelmemet. Egy darabig, még próbáltam győzködni, de beláttam, hogy ha elfogadta az én múltam, fontos neki a jelen és a jövő, hogy együtt maradjunk, nem próbálkoztam tovább. Emesének van egy testvére Tamás, aki néhány évvel idősebb nála. Ők ketten nagyon jó viszonyban vannak, sokszor irigylésre méltóan jó kapcsolatban. Tamás egyszer megismerkedett egy nővel, Krisztával. Azt megtudtuk róla, vagyis csak Emese, de tovább adta nekem is, hogy Kriszta egy szabadabb, bevállalós gondolkodású nő, és már a megismerkedésük napján az ágyban kötöttek ki. Sokkal többet nem tudtam meg, de ez is elég volt, hogy a férfi fantáziája meginduljon egy kicsit. Emese és köztem minden fantasztikus, de kicsit irigyeltem Tamást ezért, azt nektek elárulhatom. Talán egy éve lehettek együtt, mikor jött azzal Emese, hogy esküvő lesz.
– Micsoda? Kik?
– Tamás és Kriszta.
Meglepetés volt az biztos, de ők tudják. Az esküvő napja gyorsan közeledett, és egyikünknek sem volt jó ötlete, mit is kéne adni ajándékba. A közhelyes ajándék mellett döntöttünk, pénzt kapnak majd.
– Legfeljebb azt vesznek, majd amit akarnak.
Nem tudtunk olyan sokat adni.
– Nem hiszem, hogy pénzt akarnak. Mást szeretnének szerintem.
Ezt nem értettem, de nem volt időnk gondolkodni. A lakodalom estéjén mindenki jól szórakozott, ettünk ittunk, mulattunk. Nekem sikerült rendesen inni, melynek az lett a vége, hogy idő előtt a telken lévő vendégházba vittek aludni. Arra emlékszem, hogy Emese beszél hozzám, hogy jól és menjek aludni. Nem emlékszem, hogy haragudott volna.
Amikor reggel magamhoz tértem, Emese feküdt mellettem és mikor kérdeztem mi történt, csak mordult egyet és hátát mutatta csak nekem. Azt hittem, hogy nagyon haragszik rám, ezért egy erős kávé kíséretében tértem vissza hozzá a szobába.
– Haragszol?