Kutyaparti

Egyszer volt egy nagyon édes kiskutyánk. Barna szőrű, barna szemű, kis gyámoltalan állat volt, de nagyon aranyos. Mindig én vigyáztam rá, én etettem és próbáltam egy – két dologra megtanítani, mint pl: visszahozni valami, amit eldobok, mikor kell feküdni stb. Sokat foglalkoztam vele. Egyszercsak az a gondolatom támadt, hogy mi lenne, ha kinyalatnám vele a puncimat. Be is vittem a szobámba. Egy kicsit simogattam, cirógattam, aztán odatettem az édes kis fejét a pinámhoz. És ő mintha tudta volna, hogy mit kell csinálnia elkezdte nyalni klasszul, ütemesen a puncimat.

Olyan jól csinálta ez az aranyos kiskutya a nyalást, hogy egy férfi sem csinálta volna jobban. Ettől kezdve még néhányszor kinyalattam vele a pinámat. Jó volt egy kis férfipótlónak. Aztán egy másik alkalommal, később volt egy szép, nagy kutyánk. Szép fehér szőrű, szolid állat volt. Nagyon szeretett velünk játszani, mi úgy szintén nagyon szívesen játszottunk vele és nagyon szerettük őt. Egyszercsak, ahogy aludt, valahogy úgy feküdt, hogy éppen láttam, ahogy kikandikál oldalt a nagy fasza. Furcsa, bizsergető gondolatom támadt.

Felötlött bennem, hogy mi lenne, ha valahogy tudnék baszni a kutyával. Akkor úgy gondoltam, hogy valószínüleg nehéz lenne ezt megvalósítani, mert nem lehet tudni, hogyan reagálna a kutya az én fura ötletemre. Féltem is, hogy esetleg úgy reagálna a kutya, hogy valami baj lenne belőle. De aztán mégiscsak izgatott a dolog, és mindenképpen ki akartam próbálni. Gondoltam, hogy a legjobb barátnőmhöz fordulok, akivel mindent meg tudtunk beszélni. Mindenről őszintén tudtunk egymással beszélni. Vele, és csakis vele voltam ennyire bizalmas és jó viszonyban.

A kutyával való gondolatomat is elmondtam neki, és megkérdeztem, mit gondol arról, amit elmeséltem neki a kutyával kapcsolatban.