Behatolás nélkül

A történet, amit most el szeretnék regélni nektek úgy féléve történt. Akkoriban a barátnomnek egészségügyi problémai voltak, így hagyományos értelemben vett szexre nem kerülhetett sor. El kell még mondanom, hogy ennek elotte mi minden alkalmat kihasználtunk egy kis együttlétre, egy kis jó szeretkezésre (naponta többször is).
Mikor ez a probléma megjelent az orvos azt írta elo, hogy legalább 1 hónapig ne létesítsünk egymással semmiféle nemi kapcsolatot. Mikor ezt meghallottam a barátnom tolmácsolásában, elsore nem tunt olyan rettenetesnek, örültem annak, hogy nincs komolyabb baja. Az ido telt, o visszament az iskolába, én itthon végeztem a dolgomat ment minden a rendeltetése szerint, bevallom oszintén nem is igen gondoltam rá. Hanem eljött a hétvége, amikor hazajött a kollégiumból. Szokás szerint, ilyenkor én mindig elmegyek hozzá és dumálunk, tv – zünk, meg ilyesmi (foleg ilyesmi). De hát most arra még csak gondolni sem lehetett. Bementünk a szobájába, lefeküdtünk az ágyára és elkezdtünk beszélgetni az elmúlt napokról, közben egy – két csók is becsúszott, de persze inkább csak puszik, nehogy felkeltsük az alvó oroszlánt.
De mindhiába! Ez mégis csak egy csütörtök este, és eddig mindig ilyenkor szoktuk levezetni az elmaradt napok böjtjét. Mintha a biológiai órám riasztott volna, hogy figyelj már, csütörtök van! Egyszóval nem bírtam, de azért az vigasztalt, hogy már o is csak egy cérnaszálon függ a szakadék felett, és én gonosz arra vártam ez a kis szál mikor szakad el. Nem kellett sokat várnom. Vad csókolózásba kezdtünk, ajkaink égtek a vágytól, nyelveink eggyé váltak, kezeink egymás teste felé indultak felfedezo útra úgy, mintha az ido sürgetné oket, mintha félnének attól, hogy ha most nem érintik meg egymást, végleg elvesznek. Az ido urai lettünk, egyszeruen megszunt körülöttünk létezni minden, a külso hangok érdektelenekké váltak, ami eddig körülöttünk volt egyszerre semmivé vált csak ketten voltunk, o és én. Egy csepp idore sem akartam elszakadni testétol, ajkai csókolgatása után áttértem a fülére úgy, hogy közben szám széle egy pillanatra sem távolodott el selymes arcától.