Unokatesóm 7. rész
Megjelenés: 2021. április 19.
Hossz: 23 021 karakter
Elolvasva: 1 582 alkalommal
(Minden résztvevő a képzelet szülötte (így nincs vérségi kapcsolat közöttük), a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve.)
... Eszegettük a müzlit, mivel 15 körül vendégségbe megyünk, és ott is kell enni. Éva engedett a nyafogásomnak, faggatásomnak, hisztimnek, hogy kihez megyünk, és elmondta:
– Emlékszel még tatáéknál a karácsony és húsvét előtti disznóvágásokra?
– Igen, rémlik.
– Arra a lányra, akit dédmama nem engedte, hogy tegezzük.
– Jaj, rémlik, talán Irénke néni – elkomorult arccal emlékeztem vissza. – Mindig a hajamat cibálta, gúnyolódott, veszekedős volt. Ha jól emlékszem, te voltál a kedvence – néztem rá kérdőn.
– Igen! – és másra terelte a témát...
Gyorsan telt az idő, lassan öltözni kellett. Sajnos nem hoztam magammal, csak fehérneműt. Gondban voltam. A „ribancos ruhában” nem mehettem. Mondtam is Évának:
– Figyi! Mondhattad volna, hogy hozzak valami rongyot magammal, ezekben nem fogok menni – és a ruháimra mutattam.
– Ott a ruhatáram, nézelődj, bár tudom, régimódinak fogod tartani.
– Most azt hiszem az kell – vágtam rá azonnal, és már nyitottam is a szekrényajtót. – Ne hidd – vetette oda Éva félfogról, de csak hallottam, nem tudatosult bennem. Tologattam a fogasokat. Egy fehér, oroszgalléros, dekoltázsig gombos, majd egyenesen lefelé haladó bő vászonblúzt találtam, de a nadrágok... Sorban szedtem ki, amit találtam. Egy kaptafára szabott trapézszárú gatyát, sötét árnyalatban. Egy gombosba belebújtam, de konstatálnom kellett, hogy a pocakomon nem tudom begombolni. Végül egy gumis derekú, belül megkötős szövetnadrágot vettem fel. Cipő semmi, csak bakancsok, de azok is kicsik voltak rám, így kitipegtem a kocsiban tartaléknak tartott lapos szárú bordó mokaszinomért, amit arra tartottam ott, ha elfáradna a lábam. Felsóhajtottam, mert feltűnően élénk színe volt. Éva meglátva engem mosolygott, és azt mondta:
– Anyukám, ez nem te vagy – közben már a nadrágját húzta. Világoszöld póló szerű ing és zöld színű farmernadrág, fekete bakancs volt rajta. Megállapítottam, hogy dögös, mégis szerény a ruházata. Az utolsó pillanatban nyeltem vissza a kérdésemet, hogy nem rohad-e a bakancsban a lába, de észbe kaptam – nincs mi rohadjon, és ez az, ami jól takar.
Az én kocsimmal mentünk végig. Éva mesélt a kapcsolatukról Irénke nénivel. Miután a 10 éves Évike nyomorékan kikerült a kórházból, Irénke néni sokat segített neki.
– Emlékszel még tatáéknál a karácsony és húsvét előtti disznóvágásokra?
– Igen, rémlik.
– Arra a lányra, akit dédmama nem engedte, hogy tegezzük.
– Jaj, rémlik, talán Irénke néni – elkomorult arccal emlékeztem vissza. – Mindig a hajamat cibálta, gúnyolódott, veszekedős volt. Ha jól emlékszem, te voltál a kedvence – néztem rá kérdőn.
– Igen! – és másra terelte a témát...
Gyorsan telt az idő, lassan öltözni kellett. Sajnos nem hoztam magammal, csak fehérneműt. Gondban voltam. A „ribancos ruhában” nem mehettem. Mondtam is Évának:
– Figyi! Mondhattad volna, hogy hozzak valami rongyot magammal, ezekben nem fogok menni – és a ruháimra mutattam.
– Ott a ruhatáram, nézelődj, bár tudom, régimódinak fogod tartani.
– Most azt hiszem az kell – vágtam rá azonnal, és már nyitottam is a szekrényajtót. – Ne hidd – vetette oda Éva félfogról, de csak hallottam, nem tudatosult bennem. Tologattam a fogasokat. Egy fehér, oroszgalléros, dekoltázsig gombos, majd egyenesen lefelé haladó bő vászonblúzt találtam, de a nadrágok... Sorban szedtem ki, amit találtam. Egy kaptafára szabott trapézszárú gatyát, sötét árnyalatban. Egy gombosba belebújtam, de konstatálnom kellett, hogy a pocakomon nem tudom begombolni. Végül egy gumis derekú, belül megkötős szövetnadrágot vettem fel. Cipő semmi, csak bakancsok, de azok is kicsik voltak rám, így kitipegtem a kocsiban tartaléknak tartott lapos szárú bordó mokaszinomért, amit arra tartottam ott, ha elfáradna a lábam. Felsóhajtottam, mert feltűnően élénk színe volt. Éva meglátva engem mosolygott, és azt mondta:
– Anyukám, ez nem te vagy – közben már a nadrágját húzta. Világoszöld póló szerű ing és zöld színű farmernadrág, fekete bakancs volt rajta. Megállapítottam, hogy dögös, mégis szerény a ruházata. Az utolsó pillanatban nyeltem vissza a kérdésemet, hogy nem rohad-e a bakancsban a lába, de észbe kaptam – nincs mi rohadjon, és ez az, ami jól takar.
Az én kocsimmal mentünk végig. Éva mesélt a kapcsolatukról Irénke nénivel. Miután a 10 éves Évike nyomorékan kikerült a kórházból, Irénke néni sokat segített neki.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 11 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Egy levelvaltasban semmi nincsen. Varnam levelet az isti7412@gmail.com cimre!
legyen szep a napja!
Oszinten sajnalom ferjenek allapotat.
En nem megcsalasra hanem privat uzenetvaltasra gondoltam csak es kizarolag!
Udvozlettel: isti7412
Köszönöm, hogy felfigyelt rám, de közlöm Önnel, hogy van egy nagyon szív-beteg férjem, kit haláláig hűségesen elkísérem! Nem csaltam meg még soha. Korábban Ő kommentezett "Álmoska5" név alatt és Tőle vettem át , s mai napig is minden hozzászólásomról tud! Férjem egy orvosi műhiba miatt, elvesztette "fegyverének" harckészültségi fokozatait és állandóan "pihenj" helyzetben tartózkodó állapotban éli napi életét. Ha nem hinné, nézzen utána. Nekem is legalább 20 év esett ki az életemből az a bizonyos "aktív" zóna már nagyon régen volt. Senki elött nem szégyellem, érzéseimet!
KIJELENTHETEM, HOGY A SZEXUÁLIS BETELJESÜLÉS ÉRZÉSEINÉL, NINCS JOBB ÉS NAGYOBB ÉRZÉS , MINT A CSÚCSRAJUTÁS ÉRZÉSE! FÜGGETLEN A KORTÓL, A VALLÁSTÓL, A SZÁRMAZÁSTÓL ÉS A VILÁGI NÉZETIKNÉL!!!!
Üdvözlettel:
"Bizse42"
En csak tisztelni tudom a bejegyzeseiert es oszinte megnyilvanulasaiert.
szivesen leveleznek is Onnel privatban
Ön Uram minek minősítene engem 79 évesen? Büdős nagy kurvának-e, vagy csak, egy élvezetek kimaradásaiért szenvedő Asszony, utólagos "élvezésedéinek"? Mi már évek Óta ismerjük egymást és a műveltsége miatt, igen is , nagyon tisztelem Önt!
Független ül attól a múltkori kirohanásaimtól! Önnek is igaza van , másszemléletből, meg nekem is igazam volt az én szemszögömből. Ugye, BÉKE marad köztünk Kedves Andreas6 Úr?
Tisztelettel Ön iránt:
"Bizse42"
/Újból 10 P./